Úgy leszünk sportnagyhatalom, hogy közben a magyarok egyre kevesebbet mozognak

A költségvetés már legalább 8 éve kezeli kiemelt ágazatként a sportot, aminek megfelelően sorra épülnek a stadionok és a sportcsarnokok, a kormány pedig már a második vizes vébé megrendezésére készül, miközben 2023-ban nálunk lesz az atlétikai vébé is, de idén volt már egy asztalitenisz vébénk és egy vívó-világbajnokságunk, az öttusa és a kajak-kenu vébé pedig előttünk áll. Éppen zajlanak a Maccabi Játékok. Jövőre pedig 7,7 milliárdért Budapestről rajtol a Giro d'Italia nevű bringaverseny is. 

Közben a számok mégis azt mutatják, hogy az élsportra fordított milliárdok ellenére a magyarok nem jöttek sportlázba, sőt inkább egyre kevesebbet mozognak.A csütörtöki HVG ismertette az EU 2018-as kutatását a sportolásról és a fizikai aktivitásról, amiből az derült ki, hogy a magyarok 53  százaléka egyáltalán nem sportol semmit, ami komoly romlást jelent, mivel ez az arány 5 éve még csak 44 százalék volt. Az uniós átlag egyébként 46 százalék, a legsportosabbnak pedig a finnek és a svédek számítanak, náluk csak 13, illetve 15 százalék nem csinál semmit. 

Azt is csak 14 százalék mondta el magáról, hogy havonta legalább kétszer-háromszor sportol valamit. A kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon csak 5 százalék edz valamilyen egyesületi létesítményben, másik 6 százalék pedig konditermekbe vagy nyitott sportpályákra jár. A lap szerint ezek az arányok a legalacsonyabbak köz tartoznak az EU-ban. 

A magyarok közül a legtöbben időhiánnyal indokolták (45 százalék), hogy nem sportolnak rendszeresen. 20 százalék pedig egyszerűen nem érzi elég motiváltnak magát. Ugyanakkor 11 százalék pedig túl drágának tartja. Az olaszokkal holtversenyben nálunk volt a legmagasabb azok aránya (11 százalék), akik azért nem sportolnak, mert nem szeretik a kompetitív helyzeteket.