Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a köznevelési törvény önkényes és jogsértő módosítása miatt

Öt parlamenti párt kéri közös beadványban az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a köznevelési törvény júliusban elfogadott módosításait. 

Az egyes frakciók képviselői péntek délután sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd is aláírta azt a beadványt, amely szerint 

az elfogadott módosítások súlyos jogsértéseket okoznak, azok szellemisége is alkotmánysértő és a jogszabály nagyon sok ponton nem tartja be a jogállamiság követelményeit. A sajtótájékoztatón az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azt mondta, hogy a pártok szerint a módosítások nyomán sérül az információs szabadsághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyermekek művelődéshez való joga. 

Kunhalmi megemlítette, hogy ezentúl hatéves korban kötelező lesz beiskolázni a gyermekeket, és felszólította az Országgyűlést: tegyen eleget egy korábbi alkotmánybírósági határozatnak, és alakítsa ki a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre vonatkozó, az egyéni szempontok mérlegelését is lehetővé tevő szabályozást.

A DK részéről Arató Gergely azt emelte ki, a módosítás nyomán már nem a szülők kezében van a döntés, hogy hogyan taníttassák gyerekeiket, és az új szabályozás  jelentősen csökkenti az alapítványi és magániskolák jogát arra, hogy megválasszák a saját pedagógiai programjukat. 

A jobbikos Brenner Koloman szerint a törvénymódosítás elveszi annak jogát a szülőktől, a pedagógusoktól és a diákoktól, hogy beleszólhassanak a közoktatás rendszerébe; Hanák Gábor, az LMP elnökségi tagja pedig arról beszélt, hogy a jogszabály sérti a gyermekek megfelelő fejlődéshez való jogát, Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa pedig arról beszélt, hogy a Fidesz korábban megszerzett jogokat vesz el és lerontja a magyar oktatási rendszert.

Áder János köztársasági elnök július 18-án írta alá a kétharmados Fidesz-KDNP többség által elfogadott módosításokat. Ezek értelmében a kormány megszünteti a tanulóköröket; és más alternatív iskolákat; megnehezíti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek sorsát; a jövőben tantestület, a szülők és a diákok nem is véleményezheti, ki lesz az új iskolaigazgató; hiába tüntettek ezellen az elkeseredett szülők, akik közül többen arról beszéltek: ha a törvény életbe lép, gyerekeikkel együtt kénytelenek lesznek elhagyni az országot.