Emberiesség elleni bűncselekményként értékelik Trump döntését az egészségügyi szakemberek

külföld

Elég egybehangzó reakciókat sikerült kiváltania Donald Trumpnak kedd esti döntésével, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti befizetéseit az ENSZ Egészségügyi Világszervezetében (WHO). Az Egyesült Államok évi 522 millió dollárt fedez a WHO mintegy hatmilliárd dolláros költségvetéséből, vagyis Trump döntése nagyon komoly érvágást jelent pont a világjárvány idején. Ennek megfelelő volt bejelentése fogadtatása is.

Richard Horton, a világ egyik legfontosabb orvosi szakfolyóirata, a Lancet főszerkesztője például "emberiesség elleni bűncselekménynek" nevezte. "Minden tudósnak, minden egészségügyi dolgozónak, minden polgárnak lázadnia kell a globális szolidaritás ilyen szörnyű elárulása ellen" - írta.

Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres szerepéből adódóan ennél jóval visszafogottabban, de hasonló szellemben nyilatkozott. Ő azt mondta, "nem most van az ideje" a források elvonásának, sem a WHO megkérdőjelezésének. "Ha majd végre sikerül lezárnunk ezt a járványt, akkor lesz ideje visszatekintenünk, hogy teljes egészében megértsük, hogyan bukkanhatott fel és terjedhetett el ilyen gyorsan a világon a pusztítás, és hogy az érintettek hogyan reagáltak" - mondta. Szerinte ezek a leckék alapvetőek lesznek ahhoz, hogy megküzdhessünk a jövőbeni járványokkal. De most nem alkalmas a helyzet arra, hogy forrásokat vonjanak el a WHO-tól, mondta.

Ugyanezt mondja Amesh Adalja, az USA egyik legjobb orvosegyeteme, a Johns Hopkins egészségbiztonsági központjának vezető kutatója is. "Nem egy járvány közepén kell ilyesmit csinálni" - mondta. Nahid Bhadelia, a Bostoni Egyetem infektológusa ennél keményebben fogalmazott, szerinte Trump döntése "totális katasztrófa". Mint mondta, a WHO az a platform, amelyen át az egyes országok megoszthatják adataikat, technológiájukat egymással a globális járvány leküzdésében. Laurie Garrett, a befolyásos Külkapcsolatok Tanácsának vezető kutatója szerint Trump döntése életekbe fog kerülni. "A WHO az egyetlen biztosítókötél, ami a legtöbb afrikai, latin-amerikai és csendes-óceáni államot védi" - mondta.

A WHO-t amúgy számos bírálat érte a járvány kezelése, illetve elsősorban amiatt, hogy túlontúl engedékenynek bizonyult Kínával szemben, illetve amiért még a világjárvány idején is elzárkózik Tajvan megsegítésétől. (Via The Guardian)