Döntött a Kúria: jár a kártérítés a szegregált gyöngyöspatai diákoknak
Helybenhagyta a Kúria a gyöngyöspatai szegregációs ügyben született másodfokú döntést, derül ki a bíróság keddi ítéletéből. Ezek szerint tehát
összesen közel százmillió forint kártérítés jár annak a 60 roma embernek, akiket jogellenesen különítettek el az iskolában, és ezzel alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítottak számukra.Az alperesek (vagyis a iskola fenntartói, korábban az önkormányzat, később a tankerület) kérték, hogy pénz helyett teljesíthessék a kártérítést természetben, vagyis képzés, oktatás formájában, ha pedig erre nem lenne lehetőség a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését is kérte.
A Kúria mindkét kérést elutasította. Egyrészt arra jutott, hogy „a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor”.
Másrészt a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, a Kúria szerint ezt a másodfokú bíróság kellően megindokoltan állapította meg.
A kormány fő témája lett volna idén
A kormány január elején emelte országos témává a gyöngyöspatai iskolai szegregációs ügyet, amiben tavaly ősszel született másodfokú ítélet. A Debreceni Ítélőtábla szeptemberben kimondta, hogy az államnak összesen 99 millió forintos kártérítést kell fizetnie, amiért a Nekcsei Demeter Általános Iskolában származásuk alapján különítettek el roma és nem roma gyerekeket.
Január elején Horváth László, a Fidesz azóta miniszterelnöki megbízottá kinevezett képviselője állt elő azzal, hogy „milliókat dobnak a roma családok közé”, ami szerinte „igazságtalan, egyoldalú, túlzó, romboló”, és megakasztja a város fejlődését. Ez aztán központi eleme lett a kormány kommunikációjának, akárcsak a sorosozás, hiszen a perben a romákat képviselő CFCF Alapítvány a kormány szerint „Soros-szervezet”.
Orbán Viktor az éves sajtótájékoztatóján igazságtalannak nevezte, hogy kártérítést kaphatnak a roma gyerekek, majd heteken át minden Gyöngyöspatáról szólt a kormányközeli médiában, a Sajtóklubban például együttélésre és vécéhasználatra képtelen gyerekekről beszéltek.
A kormány azt próbálta elérni, hogy ne pénzben, hanem természetben fizessék ki a kártérítést, de az érintettek erre nem voltak nyitottak. A Gyöngyöspata-ügy mentén iskolai szigorításokat is belengettek: felmerült a tantermek bekamerázása, az iskolarendészet felállítása és a gyerekek büntethetőségi korhatárának leszállítása, Horváth László pedig a rég megszüntetett „felzárkóztató osztályokat” sírta vissza.
Februárban bejelentették, hogy nemzeti konzultációt tartanak a kártérítési ügyről, akárcsak „az iparággá vált börtönbizniszről” és „a Szeviép-üggyel összefüggésben felmerült bírói korrupció gyanújáról”. A járványhelyzet végül a nemzeti konzultációval együtt az egész kommunikációs menetrendet felülírta.
A szegregáció senkinek sem jó
Az iskolai elkülönítés nemcsak gyöngyöspatai probléma, régóta sújtja az egész magyar oktatási rendszert, nem véletlen, hogy éppen a CFCF Alapítvány már 2007-ben pert nyert a hajdúhadházi szegregációs ügyben. Még abban az évben tanulmányt írtak a tiszaburai szegregációról, öt miskolci ügyfelük pedig 2010-ben kapott kártérítést az elkülönítés miatt.
A szegregáció nagyon sokat árt a tanároknak és a diákoknak egyszerre, amiről februárban L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány Hajdú-Bihar megyei szociális modellprogramjának irányítójával is beszélgettünk.
Szegregált iskolai közösségekből általában egyenes út vezet az elkallódáshoz, sokan kiesnek az iskolából, és később is egész életükben alacsony státuszú, rosszul fizető munkákat végeznek. A szegregált iskolákban több a nehezen kezelhető, problémás gyerek, ami megnehezíti a tanárok munkáját, sokan közülük inkább másik iskolába mennek, ami tovább rontja a színvonalat.
A szegregációnak számos rendszerszintű oka van, amit valamelyest helyi szinten is lehet ellensúlyozni, Hódmezővásárhelyen például még Lázár János polgármestersége alatt sikerült. Minderről ebben a cikkben írtunk részletesen.
99 milliós kártérítést kaptak a szegregált gyöngyöspatai roma tanulók
3 év pereskedés után a bíróság másodfokon is kártérítésre kötelezte az államot, mert a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2017 között származásuk alapján különítettek el roma és nem roma gyerekeket.
A fideszes képviselő szerint "Gyöngyöspatán a roma családok közé dobott milliókkal, az elmúlt évek folyamatos, kiszámítható fejlődése és a nehezen kivívott nyugalom válhat semmivé"
Horváth László a "Soros-hálózat pénzszerző akciójának" minősítette szegregált oktatás miatt indított pert.
Orbán szerint igazságtalan, hogy kártérítést kaphatnak a roma gyerekek, akiket éveken át elkülönítettek az iskolában
A miniszterelnök igazságot akar szolgáltatni a gyöngyöspataiaknak, de nem a gyerekeknek, akiket részben az állami iskolarendszer tett tönkre.
Egy hónap alatt elérte a kormány, hogy ne az oktatásról, hanem erőszakos roma gyerekekről beszéljünk
Papír van arról, hogy a gyöngyöspatai iskola éveken át az alapvető feladatait is képtelen volt ellátni. Ehhez képest mire futtatta ki a témát a kormány?
Nem kérnek a Fidesz ajánlatából a gyöngyöspatai romák
Szombaton összegyűltek, hogy megbeszéljék, elfogadják-e a Fidesz képzéses ajánlatát. Egyértelműnek tűnik, hogy mindenki pénzt szeretne.
Gyöngyöspata-ügy: Bekameráznák a tantermeket, 12 évtől büntetnék a gyerekeket, jöhet az iskolarendészet
Horváth László fideszes képviselő szerint az sem jó, hogy "erőltetetten összezárják" a különböző képességű gyerekeket.
Senkinek se lennének jók a cigányosztályok, amiket felélesztene a kormány Gyöngyöspata-felelőse
Horváth László „felzárkóztató osztályokra” vágyik, pedig nem véletlenül szüntették meg ezeket közel 20 évvel ezelőtt. De miért jó együtt tanítani a különböző hátterű gyerekeket?
Orbán bejelentett egy újabb nemzeti konzultációt
Többek között a raboknak fizetendő kártérítésekről, „a Szeviép-üggyel összefüggésben felmerült bírói korrupció gyanújáról” és a gyöngyöspatai romák kártérítéséről lesz szó.
Saját emberei ébresztették rá Orbánt, hogy a vírus itt van a nyakunkon
A miniszterelnök nehezen fogadta el, hogy a járvány miatt el kell engedni a migrációt - aztán kapcsolt, és új tervet készített. Csapdába csalta az ellenzéket, háttérbe tolta a kormányt is, és akcióhősként állt a védekezés élére.
„Akik ilyen osztályban kezdenek, nem igazán tudnak kilépni belőle”
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint semmi váratlan nincs abban, hogy a kormány nekimegy az iskolai integrációnak. Pedig naponta látja, ahogy a szegregáció kiégett tanárokat és agresszív gyerekeket eredményez.
Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.
