"Ennek a tragédiának nem szabadott volna megtörténnie. Meg lehetett volna előzni, és most megtesszük azokat a törvényalkotási lépéseket, melyekkel elkerülhető, hogy valaha újra megtörténjen" - Peter A. DeFazio, a képviselőház közlekedési bizottságának demokrata tagja foglalta így össze 18 hónapig tartó vizsgálatuk eredményét a Boeing-737 Max típusú gépeinek lezuhanásáról. A Boeing legújabb, és ezidáig kereskedelmileg legsikeresebb gépéből 2018-19 fordulóján néhány hónapon belül kettő is lezuhant, összesen 346 ember halálát okozva.
A bizottság demokrata többsége által kiadott jelentés tervezési hibák, a rossz management és az állami felügyelet súlyos hiányosságainak "szörnyűséges együttállásaként" jellemezte a két tragikus baleset kiváltó okait. Öt komoly problémát azonosítottak, amelyek együtt elkerülhetetlenné tették az amúgy nagyon is megelőzhető katasztrófát:
Azzal, hogy mi okozhatta a gépek tragédiáját, bőségesen foglalkoztunk annak idején. Tömören összefoglalva a fentebb már emlegetett MCAS nevű automatika. Ezt magyarul Manőverkarakterisztikai Rásegítő Rendszernek fordíthatjuk, ami kb olyan, mintha az autóban a féket Horizontális-elmozdulási Váltókapcsolónak hívnánk. Lényegében egy olyan automatikát szereltek a gépbe, ami, ha úgy érzékelte, hogy a gép túl meredek szögben emelkedik, akkor nagyon erőszakosan lenyomta a gép orrát. A rendszert ráadásul egyetlen, könnyen meghibásodó szenzor, a gép dőlésszögét mérő "Angle of Attack Indicator" jelzése léptette működésbe.
Erre a rendszerre azért volt szükség, mert a Boeing a saját, takarékosabb gépeit az amerikai versenytárság megelőzve piacra dobó Airbussal vívott öldöklő küzdelmében úgy döntött, hogy új gép tervezése helyett a bevált és szeretett 737-esét szereli fel a korábbinál sokkal hatékonyabb, ugyanakkor méretesebb új hajtóművekkel. Az Airbus se tett másként, csak míg az Airbus A320-as modelljére rá lehetett passzítani a nagyobb hajtóművet, a 737-esek szárnya alá nem fért oda. Ezért a nagyobb hajtóművet előrébb és magasabbra kellett szerelni, ez azonban megváltoztatta a gép repülési tulajdonságait. Az új elrendezésben a hajtóművek túl nagy felfelé irányuló nyomatékot fejtettek ki a gépre, ez pedig növelte az átesés veszélyét. Ha a gép alacsony sebességnél túl nagy szögben repül, megszűnhet alatta a felhajtóerő, és kőként zuhanni kezd.
Ezt hivatott orvosolni az MCAS, de helyből két nagyon súlyos mulasztást is elkövetett a Boeing. Egyrészt eltitkolta az engedélyező hatóság elől, hogy egy új rendszert épített a gépekbe, azt csupán a meglévő rendszerek frissítéseként írta körül. Ennek az oka a költségkímélés volt. Egyrészt egy frissített rendszert nem kellett hosszasan engedélyeztetni, másrészt meg lehetett spórolni a pilóták kötelező és drága szimulátoros továbbképzését, amit egy új rendszer beépítése amúgy indokolna. Azóta már a Boeing is elismeri, hogy szükség lett volna szimulátoros továbbképzésre.
Talán ennél is súlyosabb vétek volt, hogy nem csupán a pilóták továbbképzését, de megfelelő tájékoztatásukat is elmulasztották. A tavaly márciusban lezuhant etióp gép pilótáinak így negyven másodpercük lett volna egy olyan probléma elhárítására, aminek még csak a létezéséről se tudtak.
Ezeket a már a sajtóban feltárt tényeket a bizottság vizsgálata is megerősítette. Megállapításaik szerint a Boeing elmulasztotta megosztani az MCAS-szal kapcsolatos kritikus információkat, a profit növelése érekében határozottan tiltakozott a pilóták átképzése ellen, és mindössze módosításnak állította be a teljesen új rendszer beépítését.
A Boeing minderre közleményében azzal reagált, hogy tanultak a történtekből, és immár a szakértők és a hatóságok ajánlásai alapján cselekednek. "A Boeing a vizsgálat kezdete óta teljes mértékben együttműködött a bizottsággal" - írták. Az FAA közleményében azt írta, hogy együttműködik a bizottsággal a javasolt változtatások véghez vitelében, melyek közül néhányat már magától is megtett.
Az FAA amúgy a New York Times értesülései szerint hamarosan újra engedélyezheti a közel másfél éve földre kényszerített Maxok üzembe helyezését. Erről a Boeing azt írta közleményében, hogy a gép az elmúlt másfél év felülvizsgálatai után készen áll a repülésre, és immár ez "a valaha legszigorúbban átvizsgált gép a repülés történetében".
Igazából egy teljesen új repülőt akartak építeni, de a piac ellépett mellettük. Így aztán csak ráerőltették meglevő géptípusukra a nagyobb hajtóművet, emiatt a gép vezérléséhez is hozzá kellett nyúlni. Ebből lettek a bajok.
Olyannyira szakaszosították a gép tervezését, hogy még a Boeingnél se tudta mindenki, hogy megváltoztatták az átesésgátló rendszert, pedig az alapjaiban változtatta meg a gép működését.
Az, amiből fél éven belül kettő zuhant le közvetlenül a felszállás után, rendkívül hasonló körülmények között. Kiderült, hogy az illetékes hatóság nem is volt tisztában azzal, hogy megváltozott a gép robotpilótájának szoftvere.
Szimulátorban tesztelték, hogy mi történhetett. Itt olyan pilótáknak kellett megoldaniuk a problémát, akiket felkészítettek a helyzet megoldására, és akik tudták, hogy mi vár rájuk. Így is alig sikerült nekik.
Az egyik egy fillérekbe kerülő lámpa, ami azt jelzi, ha az átesésre figyelmeztető két szenzor nincs összhangban - ezt korábban extraként kínálták. Kvázi beismeréssel felérő sajtótájékoztatón mutatták be a 737-es gépcsalád legújabb típusának biztonsági frissítéseit azután, hogy két ilyen gép is lezuhant.
Pedig már azt se ellenőrizték eléggé. Két gép lezuhanása kellett hozzá, hogy a hatóság egyáltalán tudomást szerezzen a katasztrófát okozó új rendszer létezéséről.
Új ajánlásuk szerint a pilótáknak szimulátoros továbbképzésen kell részt venniük. Ez jelentősen megnöveli a légitársaságok költségeit, ezért is próbálták korábban elmismásolni a dolgot.
A vizsgálat előzetes eredményei szerint a robotpilóta szenzora azt jelezte, hogy a gép szinte függőlegesen repül, pedig valójában minden rendben volt.