A Spiegel, a Bellingcat, az Insider és a CNN egy hete számolt be arról, hogy a nyomozásuk megállapította: oroszországi mobiladatok, repülőjáratok utaslistái és „egyéb” források elemzése alapján „nemigen merülhet fel ésszerű kétség”, hogy Alekszej Navalnijt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) legalább 8 ügynökből álló különítménye mérgezte meg augusztus 20-án.

A nyomozás szerint a különítmény 2017 közepétől kezdett intenzíven foglalkozni Navalnijjal, és legalább 30 esetben fordult elő, hogy követték repülőútjain, és legalább hármuk Navalnij közvetlen közelében voltak a megmérgezése idején is.

A csoport néhány tagja: Oleg Tajakin (volt FSZB-s sebész), Alekszej Krivoscsekov (FSZB-s), Konsztantyin Kudrjavcev (a Szkripal-ügyben is képbe került különleges katonai egységnél szolgáló vegyész) és Mihail Svec (FSZB különleges alakulat), aki Omszkban feltűnt, ahol a kényszerleszállás után Navalnijt kórházba vitték. Clarissa Ward, a CNN tudósítója be is csöngetett Moszkvában Tajakinhoz, hogy megkérdezze: „A maguk csapata mérgezte meg Navalnijt?” Választ nem kapott.

A tényfeltáró nyomozást Vlagyimir Putyin is kénytelen volt kommentálni. Azt mondta, Navalnijt támogatja az amerikai titkosszolgálat, így rendjén van, ha az orosz titkosszolgálat rajta tartja a szemét, de tagadta, hogy megmérgezték volna. „Kinek kell ő?” – kérdezte. Egyébként nem is nevezve a nevén az ellenzékit, csak úgy hivatkozott rá, mint „a berlini klinika páciense”, hiszen a mérgezés után ott kezelték.

Csakhogy a Bellingcat most nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés felvételét (annak szó szerinti orosz és angol nyelvű leiratával), amiben az FSZB-s különítmény egyik tagja részletesen beszámol arról, hogyan próbálták megmérgezni Navalnijt, és eltakarítani a mérgezés bizonyítékait. A legdurvább az egészben, hogy a férfi úgy vallotta be a merényletet, hogy nem ismerte fel a hangját annak, akit meg kellett mérgezniük, ugyanis nem más hívta fel, mint maga Navalnij, aki egy magas rangú biztonsági tisztviselőnek adta ki magát.

A 49 perces telefonbeszélgetés Navalnij és Konsztantyin Kudrjavcev között zajlott, és Navalnij a beszélgetés végéig nem esett ki a szerepéből. Kudrjavcev, aki a mérgezés után Omszkba utazott, részletes személyes beszámolót nyújtott, elmesélte, az FSZB hogyan szervezte meg Tomszkban a merényletet és az azutáni takarító művelet. A véletlen beismerő vallomás fontos új részletekkel segít megérteni a pontos módszert, ahogyan az FSZB tisztje szerint a novicsokot kezelték. Kudrjavcev azt is elmondta, hogy szerinte a pilóta és a sürgősségi orvosi szolgálatok gyors reakcióideje miatt nem sikerült a merénylet.

A Bellingcat azt írja, hogy a felvétel néhány órával a nyomozás eredményeinek publikálása előtt készült, de annyira súlyos volt a tartalma, hogy a beszélgetés nyilvánosságra hozatala előtt még adatokkal igyekeztek ellenőrizni az FSZB-s által ismertetett legfontosabb részleteket. Azóta sikerült megerősíteniük a legfontosabb állításokat, tehát az FSZB-s nem hazudott nekik.

Navalnij Németországból telefonált, de a hívóazonosítóját megváltoztatta, hogy úgy tűnjön, az FSZB-s telefonvonalról telefonál, amit az FSZB-sek gyakran használnak. Eredetileg a saját nevén bemutatkozva vonta kérdőre az FSZB-seket, akik mind rácsapták a telefont, kivéve az egyik vegyifegyver-szakértőt, Oleg Demidovot, aki azt mondta, elkapta a Covid-19-et, és nem tud beszélni.

Navalnij ezután találta ki, hogy Mihail Svecet és Kudrjavcevet álnéven keresi meg, a fiktív Makszim Usztyinovként, aki a sztori szerint „az Orosz Biztonsági Tanács elnökének, Nyikolaj Patrusevnek a segédje”, és arról érdeklődik az osztag minden tagjánál, pontosan miért hiúsult meg a merénylet. Svec a bemutatkozás után egyből közölte, hogy „pontosan tudom, ki maga”, majd lecsapta a kagylót, Kudrjavcev viszont bedőlt a trükknek.

Kudrjavcev mobiladataiból kiderült, hogy a mérgezés után, augusztus 25-én és október 2-án is Omszkban járt, és a mérgezés feltételezett időtartama előtt és alatt rendszeresen kommunikált Sztaniszlav Maksakov ezredessel, az FSZB-osztag közvetlen parancsnokával, az FSZB Kriminalisztikai Intézetének igazgatóhelyettesével.

Amikor Navalnij felhívta, az ügynök azt hitte, egy Artyom Trojanov nevű FSZB-tiszt keresi, ugyanis ő szokta használni azt a vonalat, amiről Navalnij telefonált, de azt mondta, átirányította a hívást, Kudrjavcev pedig hitt neki.

Kudrjavcev kezdetben nem volt hajlandó nyílt vonalon beszélgetni, és azt mondta, csak annyi információja volt, ami a feladatához kellett, nem volt tájékoztatva a művelet minden aspektusáról, de a saját későbbi beszámolójából úgy tűnik, hogy elsősorban a bizonyítékok utólagos eltüntetésében vett részt, nem magában a mérgezésben.

Navalnij azt mondta, a beszélgetést jóváhagyta Vlagyimir Bogdanov, az FSZB Speciális Technológiai Főosztályának igazgatója is, ami megtörte a jeget. Kudrjavcev elismerte, hogy bár ebben a tomszki mérgezéses merényletben nem vett részt, de legalább egy korábbi műveletben részt vett 2017-ben, illetve Omszkban segített eltüntetni a nyomokat. Megnevezte viszont a kollégáit, akik a tomszki küldetést végrehajtották, és olyan részleteket árult el, amik akkor még csak a résztvevők tudhattak (tekintve, hogy a beszélgetés a tényfeltáró nyomozás eredményeinek ismertetése előtt zajlott).

A legfontosabb információk, amiket Kudrjavcev elárult:

• Sztaniszlav Maksakov volt az osztag parancsnoka, és Alekszej Alekszandrov meg Ivan Oszipov volt a tomszki mérgezés fő elkövetője.
• Az FSZB nem csak megfélemlíteni, vagy simán félreállítani akarta Navalnijt, hanem meg akarták gyilkolni. Ezenkívül úgy tűnik, hogy hosszú ideje ez a terv, és nem először próbálták megölni.
• Az FSZB összehangolt erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megtisztítsa Navalnij testét, ruháit és személyes tárgyait a méreganyag maradványaitól.
• A novicsokot Navalnij alsónadrágján a lágyék körüli területre vitték fel. Navalnij cselből rákérdezett, hogy a szürke alsónadrág volt-e az, amire azt a választ kapta, hogy az FSZB-s emlékei szerint a kék alsónadrág volt az, és tényleg kék alsónadrág volt az ellenzékin, amikor kórházba vitték.

A Bellingcat arról is írt, hogy etikai kérdéseket is felvet Navalnij trükkje, vagyis hogy magát hivatalos személynek kiadva szerzett információt, de egy belső vita után arra jutottak, hogy ezt a fellépést a rendkívüli körülmények fényében egyértelműen igazolja a nyomós közérdek. Navalnij nem a rendőrség vagy egy biztonsági szolgálat nevében dolgozott, és még csak nem is hagyományos újságírói nyomozást végzett, hanem „inkább egyedülálló helyzetben volt a saját merényletének kivizsgálása során, amikor egyetlen bűnüldöző szerv sem hajlandó erre” – írja a Bellingcat.

A lap nem tud olyan korábbi esetről, amikor egy politikai merénylet célpontja közel egy órán át képes volt az egyik merénylőjével beszélgetni.