A nap első száma az 1890. Ennél kevesebb új fertőzöttet utoljára február 23-án azonosítottak. Ez még úgy is biztató, hogy húsvét hétfőn rendkívül kevés tesztet végeztek, de meglepő módon a pozitív tesztek aránya még így is jelentősen, 17 százalék alá csökkent.
Közben akárhogy is számoljuk, a vége mindig ugyanaz: világviszonylatban is kimagasló a magyar halálozás a járványban.
A nap második száma a 2,5 millió. Orbán Viktor egyelőre csak általa ismert okokból a járványhelyzet alakulása helyett a beoltottak 2,5 milliós számához köti az amúgy se túl szigorú járványügyi korlátozások enyhítését. Kedd reggel 2,43 millió beoltottnál jártunk, a nap végére pedig meg is lett a 2,5 milliomodik beoltott magyar, amit Orbán Viktor Facebook-videóval és az őt "háborús állapotokra emlékeztető korlátozások" részbeni feloldásával ünnepelt. Orbán most az üzletek és szolgáltatások újranyitásáról beszélt, a korábbi tájékoztatások alapján még más szabályok lazításáról is dönthetnek.
Pedig az új fertőzöttek számának mozgóátlaga még mindig magasabb, mint a szigorítások bevezetésekor volt. És a most terjedő új variáns egyes amerikai szakértők szerint a gyerekekre is sokkal veszélyesebb.
Máshol óvatosabbak is a nyitással. Románia csak júniusra tervezi azt, Franciaországban meg éppen szigorítanának. A harmadik hullámot Magyarországhoz hasonlóan megélő Csehországban is csak április végétől gondolkodnak újranyitásban.
Erdei Anna Széchenyi-díjas imunolúgus is úgy számol, hogy hosszabb távú védelemre kell berendezkedni, és akár még az év végéig maszkot hordani.
A Magyar Orvosi Kamara szerint az orvosok, ápolók megérdemelnék, hogy látható legyen hősies küzdelmük. Szerintük már csak azért is érdemes volna bemutatni a valós kórházi helyzetet, mert az nagyobb egyéni felelősségvállalásra ösztökélne mindenkit.
A kormány ehhez képest nemhogy a sajtót, a parlamenti képviselőket sem engedi be a kórházakba.
Világszerte már több mint hárommillió halálos áldozata van a koronavírus-világjárványnak.
Közben újra valami kavarc van az AstraZeneca vakcinájával, amiről az Európai Gyógyszerügynökség egyik vezetője, Marco Cavaleri most azt közölte, hogy szerinte van összefüggés a különös vérrögképződéses esetek és a védőoltás között. Amit aztán a fél világsajtó azzal vett át, hogy összefüggés van, pedig ezt hivatalosan senki se állította. Jegyezzük meg, még ha volna is összefüggés, az is alapvetően a ritka mellékhatások csoportjába tartozna: 17 millió beoltottra eddig 58 ilyen eset jut, ez alapján még Cavaleri szerint is felülmúlják a védőoltás előnyei a kockázatait.
Igaz, tesztből is rendkívül keveset végeztek, de a pozitív tesztek aránya is csökkent, ami jó jel. Beoltottból már 2,4 milliónál is több van.
Tavaly március óta csak Csehországban haltak meg többen lakosságarányosan.
Az oltást pedig ugyanilyen tempóban tervezik folytatni.
Legkésőbb szerda délelőtt elérjük a kitűzött célt.
Minnesotai Egyetem Fertőző Betegségek Kutatási Központjának igazgatója egy negyedik hullámtól tart.
Egy testületet hoznak létre, hogy megtervezzék a nyitás ütemét.
Négy hétre zárnak az iskolák és a nem alapvető cikkeket forgalmazó boltok, és utazni is csak 10 km-s körzetben lehet.
A hónap végétől pedig fokozatosan nyitnák az üzleteket és a szolgáltatásokat.
A nyájimmunitáshoz már 85-90 százalékos átoltottságot kéne elérni.
A transzparencia fontosságát hangsúlyozzák a védekezésben, amit nemcsak a tudósítások, hanem a részletesebb adatok is segítenének.
Pintér Sándor szerint most nincs elég erőforrás a látogatás megszervezésére.
Több mint egy évig tartott, amíg a halálesetek száma átlépte a kétmilliót. Az újabb egymillió áldozathoz már három hónap is elég volt.
Tartanak a vizsgálatok.