Jó reggelt! Ma is hideg lesz, de legalább az eső nem fog esni.

4 legfontosabb cikkünk most

• „Látod magad előtt azokat, akik kapaszkodnak a saját oxigénmaszkjukba, mert érzik, hogy onnan jön még valami, ami az élethez köti őket” – intenzíves orvos a 444-nek
• Az EU 50 millióval több Pfizer-vakcinát kap ebben a negyedévben
• Mi van, ha valaki először az AstraZeneca vakcináját kapja, de második körben Pfizerrel oltják be?
• 100 éve nem volt olyan városfejlesztés, mint amibe Orbán bedobta a kínai egyetemet

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

MÉG NYITÁS

Szerdán 285 áldozatot regisztráltak itthon a járványban, és a szennyvízben mért koronavírus-koncentráció is inkább csak ingadozik, mint csökken. Ennek ellenére a nyitási program halad tovább.

A szülői, tanári tiltakozás mellé szerdán öt szakszervezet is csatlakozott, azt követelve, hogy maradjon a digitális oktatás. A közvélemény hangját meghallva végül a kormány úgy döntött hogy jövő hétfőtől csak az általános iskolák alsó tagozatát, valamint az óvodákat nyitják meg. Ez összességében nem az oktatás újraindítását, inkább a most is üzemelő bölcsődék gyermekmegőrzési rendszerét terjeszti ki a valamivel idősebb korosztályra, akik közül sokakat a szülők ilyen-olyan trükkökkel még nem fognak visszaküldeni az intézményekbe.

Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy amikor elérjük a 3,5 millió beoltottat, megnyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai is. Az oltási program ütemének változatlansága esetén ez valamikor jövő hét közepén következhet be. A nemzetközi tapasztalatokat látva a megnyitó teraszok hatalmas vendégrohamra számíthatnak, de talán még így is biztonságosabb ezeken ülni, mint az osztálytermekben.

A reformátusok valamivel óvatosabbak, ők csak május 2-án nyitják meg a templomaikat. Az egyház vezetése azt kéri, hogy a nyitást „józanul, megfontoltan, valamennyi járványügyi intézkedést szigorúan betartva” és fokozatosan hajtsák végre. Arra is figyelmeztetnek, hogy a hosszú gyülekezeti éneklés növeli a fertőzés kockázatát.

INTENZÍV HELYZET

A központilag elrendelt hírzárlatnak köszönhetően nagyon kevés orvos beszélt olyan nyíltan a járvány utóbbi egy évében, mint Dr. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, aki interjút adott a 444-nek. Az orvos szerint

• Az, ami most a covidos intenzív osztályokon történik, fizikailag, mentálisan, szakmailag és lelkileg is az elviselhetetlenségig megterhelő állapotba sodorta az intenzíves dolgozókat.
• A nyitás járványügyi következményeitől mindenki fél, hiszen szakmailag egyáltalán nem indokolt az a lazítás, amit a kormány múlt kedden jelentett be.
• A gyógyultak és beoltottak jelenlegi száma mellett nyitni olyan, mint tizenkilencre lapot húzni, az egészségügyi dolgozók pedig csak rezignáltan figyelik, hogy mi fog most történni. Nincs olyan orvos Magyarországon, aki szerint itt az ideje a nyitásnak.
• Nem tudni, hogy hányan fogják valóban elhagyni a szakmát, ha vége lesz a járványnak, de a szakemberek annyira belefáradtak már a megterhelésbe, hogy mindannyiunk száját elhagyja naponta többször, hogy „ha vége van ennek a szarnak, én nem csinálom tovább”.

Ezt a leterheltséget bizonyítja az is, hogy szerdán Kásler Miklós a kórházi ellátást igénylő betegek magas számára hivatkozva felfüggesztette az onkológiai népegészségügyi szűrővizsgálatokat.

VAKCINAHÍRADÓ

A koronavírus felbukkanásakor laboratóriumok tucatjai kezdtek el versenyezni az idővel, hogy kifejlesszék a járványt megállító vakcinát. 2021 elejére közülük többen is célba értek. Most viszont már azt is tudjuk, hogy a gyógyszercégek között zajló versenyt ki nyerte: azok, akik az mRNS alapú vakcinára tettek.

Az eddig elsősorban a Pfizer által gyártott mRNS-vakcinák sikerét jelzi, hogy az Európai Bizottság nem tervez új szerződést kötni a nem ezt a technológiát használó AstraZeneca és Johnson&Johnson oltóanyagokra. A Pfizer, amely már erre a negyedévre is az eddig beígértnél 50 millió adaggal többet szállít Európába, képes lehet ellátni a kontinens igényeit.

A Karikó Katalin kutatásaira építő cég vakcinája a jelek szerint legalább olyan jól működik, mint versenytársaié, és nem érkeztek róla olyan aggasztó hírek sem, mint a néhány esetben trombózist okozó oltóanyagokról.

Svédország bejelentette, hogy ők nem oltanak a Johnson&Johnson vakcinájával, Dániában pedig az AstraZeneca alkalmazásával állnak le teljesen. Az így felszabadult készletekre viszont más országok mozdulnának rá, a csehek és a lettek is közölték, hogy ők szívesen átvennék Dániától, ami nekik nem kell.

Ez jól mutatja, hogy az mRNS-vakcinák győzelme valójában mit fog jelenteni globálisan. Míg a leggazdagabb országok szinte csak ezeket fogják használni, a szegényebb vidékeken, ahol még be sem indult rendesen az oltási program, kénytelenek lesznek megelégedni a hasonlóan hatékony, de rosszabb sajtójú és minimálisan veszélyesebb oltóanyagokkal.

VÁROS- ÉS INGATLANFEJLESZTÉS

100 éve nem volt olyan városfejlesztés Budapesten, mint amilyennek a Diákvárost tervezték. Kevés olyan kormányzati projekt van, amit a fővárosi önkormányzat és az építész szakma is teljes szívvel támogat, de ez rehabilitációs program pont ilyen lenne.

A projekt minden olyan kategóriát kipipál, amit egy városfejlesztésre ki lehet találni.

• Városrehabilitációs barna mezős beruházás, ami fenntarthatóan újítana meg egy viszonylag elhagyatott és kihasználatlan városrészt.
• Budapest egyik komoly szociális problémáján enyhítene, megfizethető lakásokat kínálva olyan fiataloknak, akiknek túl magasak a fővárosi albérletárak, és nem férnek be a kevés kollégiumba.
• Fenntartható, zöld, autómentes és sportos.
• A tervbe remekül lehet integrálni a 2-es villamos kiterjesztését, a HÉV- és vasúti fejlesztéseket.

Csak az a gond, hogy ezt a területet most Orbán Viktor legalább részben odaígérte a sanghaji Fudan Egyetemnek, hogy azon felépíthesse budapesti campusát. Az építkezést egy kínai vállalat végezze kínai anyagokból, kínai dolgozókkal, ráadásul minderre a magyar állam jókora, 460 milliárd forintos kínai hitelt is felvenne

Hasonlóan megalomán projektnek ígérkezik a Pénzügyminisztérium várbeli épületének felújítása 55 milliárd forintból. Aki arra kíváncsi, hogy a budapestiek valójában mit szeretnének építeni, fussa át a főváros részvételi költségvetéséhez érkezett javaslatokat. Van benne minden a koronavírus-emlékműtől a nudista strandig.

OLTÁSI KOKTÉL

Nyilván mindenkiben, aki még vár az – első vagy második – oltására, felmerült, hogy mi történne, ha valamiért az ő oltóanyaga nem érkezne meg időben. Ebben az esetben lehetne keverni a különböző gyártók dózisait?

A jó hír az, hogy a vakcinák kombinálása nem is csak kényszermegoldás lehet, ugyanis az eddigi eredmények szerint hosszabb, tartósabb immunitást eredményez. Egy most zajló brit kutatás legalábbis erre jutott, bár igaz, hogy ők csak a nyugati oltóanyagokat vizsgálják, így azt nem tudni, hogy mi történik, ha valaki Szputnyikra kap Sinopharmot.

Itthon is zajlanak kísérletek az oltásokkal. A jó nemzetközi tapasztalatok után a Heim Pál Gyemrekkórházban is elkezdték oltani a 16-18 év közötti krónikus betegeket koronavírus ellen.

KÖRNYEZŐ VIHAROK

Igor Matovic elvesztette a szlovák miniszterelnöki széket a Szputnyik miatt, de most pénzügyminiszterként újra megpróbálta magánúton megszervezni az oltóanyag szlovákiai terjesztését. Egy szlovákiai magyar képviselőt is bevont az üzletbe, ebből is botrány lett.

Talán még soha nem volt annyi környező országban egyszerre kormányválság, mint ezekben a napokban. Szlovákia és Csehország mellé most csatlakozott Románia is, ahol az egészségügyi miniszter kirúgása vezethet a kormány összeomlásához.

Máshol:

• A New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig kivonulnak Afganisztánból az amerikai csapatok.
• Ausztria szívesen adna helyszínt Joe Biden és Vlagyimir Putyin találkozójának.
• Egy kínai családnak holttest kellett, ezért rendeltek egyet valakitől, aki erre megölt egy Down-szindrómás férfit.
• A 2011-es japán cunami után megállt egy buddhista templom órája, most egy utórengés újraindította.
• Meghalt Bernie Madoff, a világ legnagyobb piramisjátékosa.