Kedden szavazta meg a parlament fideszes többsége (pár „független” képviselő támogatásával), hogy a magyar közvagyon egy jelentős szeletét alapítványok számára adják tovább. Arról, hogy ez miért jelenti Magyarország megrövidítését, nemrég hosszabban is írtunk.
A parlament döntése értelmében 32 alapítvány kapott jelentős állami vagyonelemeket, többek között a közel teljes felsőoktatást is ilyen formába szervezte ki a NER, de mellette egyéb, sokmilliárdos közvagyonnal kitömött alapítványok is létrejöttek. Ezek kuratóriumait teletöltötték fideszes káderekkel, a jövőben pedig az alapítói jogok átszállnak majd az alapítványokra, így a későbbi kuratóriumi tagokról már nem a kormány fog dönteni, hanem a NER által odaültetett személyzet.
Azzal kapcsolatban, hogy miért volt szükség az állami tulajdon ilyen léptékű privatizálására, Hubay György fideszes képviselő adott tömör összefoglalót Facebook-oldalán. Mint a 24.hu írja, Hubay kedd este, a szavazás után ennyit írt ki oldalára:
„Sok esetben a Fidesz – KDNP kormány által visszaszerzett nemzeti vagyon egy részét az alapítványi gazdálkodásba adtuk, hogy már soha ne lehessen idegeneké”
Tizenkét egyetem került ki az állam kezéből az ingatlanvagyonukkal együtt, de részvényeket, birtokokat és palotákat is kiszerveztek.
Már a 32. vagyonkezelő alapítványt szervezi a kormány, 600 millió és 300 milliárd forint közti vagyonok kiszervezésével. Párhuzamos állam épül, amit a választott politikusok már nem ellenőrizhetnek. A Fidesz tart hatalma elvesztésétől, ezért privatizálja a kulturális támogatások rendszerét és a felsőoktatást.
A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.