„Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el”. Ezzel a magyarázattal akadályozza meg a Fidesz, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága rendkívüli ülésen, zárt ajtók mögött, miniszterek és a titkosszolgálatok vezetőinek meghallgatásával megtárgyalhassa a múlt vasárnap kirobbant megfigyelési ügyet.
A nemzetközi összefogással készült oknyomozó cikk szerint 2018 óta Magyarországon is használják - egyebek között újságírók ellen - azt a kiberfegyvert, amivel mobiltelefonokat lehet feltörni. A Pegasust az NSO nevű izraeli cég csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak.
Pont ilyen ügyekben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a dolga, hogy az országgyűlési képviselők, akár zárt ajtók mögött, ellenőrizzék a magyar titkosszolgálatok tevékenységét, és a nemzetbiztonságot érintő ügyekben tájékoztatást kapjanak a megfelelő hatóságoktól.
A botrány kivizsgálását a parlament nemzetbiztonsági bizottságának három ellenzéki tagja, a jobbikos Stummer János, az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Ungár Péter kezdeményezte. Azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”.
„Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést”
jelezték előre. De ezzel a kormánypártok egyáltalán nem törődnek.
A fideszes trükk pofonegyszerű. A parlamenti bizottságok közül egyedüliként a nemzetbiztonságinál törvény is rögzíti, hogy a testület elnöke ellenzéki legyen. Éppen azért, hogy ezzel is jelezzék: ezen a területen a kormány feletti ellenőrzés kiemelt hangsúlyt kap. De hiába az ellenzéki elnök, aki összehívja a bizottságot, javaslatot tehet a napirendre és vezeti az ülést, ha a testület többségét alkotó kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre, akkor azt határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni.
A Fidesz 2010 után magához képest viszonylag sokat, hat évet várt ennek a jogállami szempontból kihívással küzdő módszernek a bevetésével.
2016. június 24-én reggel 9-re hívta össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot a testület akkori elnöke, Molnár Zsolt. Pár perccel később már a felszabadult délelőttjüket tervezhették a testület ellenzéki tagjai, mert a kormánypárti képviselők távol maradtak az üléstől.
Az ülés témája az lett volna, hogy - az akkor nem fideszes - Magyar Nemzet értesülései szerint Spéder Zoltán bankárnál tartott házkutatás során a rendőrség olyan, vélhetően titokban rögzített hangfelvételeket foglalt le, amelyeken az FHB vezetője Orbán Viktorral és Rogán Antallal beszélgetett. Arra lettek volna kíváncsiak az ellenzéki képviselők, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejtenek a felvételek, zsarolhatók-e ezekkel a vezető politikusok. Szintén napirendre tűzték volna, hogy a maffiaperben elítélt Portik Tamás egy másik perben azt vallotta, hogy Rogánnak vitt 10 millió forintnyi eurót. (A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint Portik hiteltelen.)
A Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese, Németh Szilárd közleményben tudatta, hogy a kormánypárti képviselők „nem vesznek részt az ellenzék által kierőszakolt hecckampányban, ezért nem mennek el a kormánypárti politikusokkal való egyeztetés nélkül, sebtében összerántott nemzetbiztonsági bizottsági ülésre”. Németh Portik vallomásáról azt mondta, hogy „a bűnöző hamis vádjaira" már megszületett a válasz: Rogán Antal részt vesz a bírósági szembesítésen, és hamis tanúzásért
feljelenti Portik Tamást. (Rogán aztán később mégsem ment el a szembesítésre.) A másik téma pedig egy olyan folyamatban lévő büntetőügy nyomozati anyagáról szóló sajtóértesüléseket tárgyalna, amibe a nemzetbiztonsági bizottság sem tekinthet bele. Ezért nem statisztálnak ahhoz, hogy „a nemzetbiztonsági bizottságot önző és hazug politikai homokozóvá silányítsa az ellenzék.”
A bizottság MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt szerint az ülés megtartásának megakadályozásával a kormánypártok durva támadást intéztek a jogállamiság ellen. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a kormányoldal a „demonstratív távolmaradással igazolta és bizonyította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint - minimum - nagyon kényelmetlenek a Fidesznek a kirobbant ügyek”. Szél Bernadett pedig arról beszélt, hogy „olyan nincsen, ha valakinek többsége van egy testületben, és számára kényes ügybe botlik, akkor gyakorlatilag távolmaradásával ellehetetleníti” a testület munkáját.
A Fideszt nem hatották meg ezek az érvek, és nem vártak újabb hat évet. 2017. április 10-én az ellenzéki képviselők a nemzetbiztonsági szolgálatokat kérdezték volna a kormány nemzeti konzultációs honlapján futó orosz kódról, amiről kiderült, hogy elküldi a Yandex nevű orosz analitikai cégnek a kitöltők személyes adatait és válaszait is. Mielőtt azonban a kérdéseiket feltehették volna, Németh Szilárd és a kormánypárti képviselők kivonultak, ezzel határozatképtelenné téve az ülést.
2017. július 31-én a régi trükköt vették elő, el sem mentek az összehívott ülésre. Több téma is lett volna: miért egy azeri cég volt a budapesti úszó világbajnokság wifi-szolgáltatója, ami adatot is gyűjtött azokról, akik felléptek a hálózatra. Kíváncsiak lettek volna az ellenzéki képviselők arra is, hogy mi igaz a Politico című lapban megjelent információkból, miszerint Magyarország és a NATO között minimálisra szűkült az információáramlás a katonai szövetség bizalomhiánya miatt. Szél Bernadett arra lett volna kíváncsi, hogy az orosz titkosszolgálat fedőszervezetének tartott Orosz-Szerb Humanitárius Központ milyen továbbképzést tartott a szerbiai Nis környékén magyar humanitárius szervezetnek. De rákérdeztek volna az Arton Capitalnál történt betörésre is. A letelepedésikötvény-bizniszben érdekelt cégtől 200 millió forintot raboltak el, a rendőrség óriási erőkkel nyomozott.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke a távolmaradásuk megindokolására pedig bedobta a jolly jokert.
Azért nem mentek el az ülésre, mert a megjelölt témák alapján az ülést valójában Soros György hívatta össze, és a "napirendi rágalmak" a Soros-hálózat hazugságkampányán alapulnak. Márpedig „a Fidesz nem asszisztál Soros bizottsági üléséhez és Magyarország megtámadásához”.
Olyan idők voltak még ezek, amikor Németh sorosozása még a sokat edzett Echo TV riporterén sem ment át elsőre.
Előfordult az is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai egy orosz befolyásszerzéssel foglalkozó albizottság létrehozását kezdeményezték, de azt a kormánypárti képviselők indoklás nélkül leszavazták. De hiába próbálták meghívni Rogán Antalt is a bizottságba, hogy mire alapozza azt a 2017 nyár végi nyilatkozatát,hogy még az ősszel "Soros-pénzelte szervezetek zavargásokat robbanthatnak ki".
Németh Szilárd aztán 2018 elején, a kampányban ért csúcsra. 2018. január 25-ére Molnár Zsolt Orbánt hívta meg a bizottságba, hogy tárja eléjük a Soros-tervre vonatkozó bizonyítékait. Orbán helyett Kontrát Károly belügyi államtitkár jelent meg, aki szerint igenis létezik a Soros-terv, sőt, a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 2 millió 300 ezer magyar ember is úgy érzékelte, hogy létezik ez a Soros-terv. Kontrát azt javasolta, hogy az ülés legyen nyilvános - ami a nemzetbiztonsági bizottság esetében nagyon ritka -, csakhogy Németh Szilárd bejelentette, hogy ők kivonulnak, mert Szél Bernadett szerinte Soros-ügynök, és „óriási nemzetbiztonsági kockázatnak tartjuk, és épp ezért mindaddig, amíg Szél Bernadett jelen van ezen az ülésen, mindaddig, amíg lehetőség van arra, hogy akár egyenesen is informálhassák azokat, akik a Soros-terv végrehajtásán dolgoznak - magyarul és kiemelten Soros Györgyöt -, addig nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság bizottságként dolgozhasson, és ezért most mi felállunk és elmegyünk a Nemzetbiztonsági bizottság üléséről”.
Igen, tényleg az történt, hogy egy nyílt ülésről, ahol ott volt a sajtó is, Németh Szilárd vezetésével kivonultak a kormánypárti képviselők, mert szerintük az ott elhangzottakat Szél Bernadett kiszivárogtatja Sorosnak.
A szakszolgálatok ugyan nem találtak nemzetbiztonsági kockázatot Szél Bernadett esetében, de a fideszes képviselők a választásokig már csak egyetlen esetben mentek el az ülésre, amikor meghallgatták Tóth Eszter Máriát, akit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesének jelöltek. Ezen az ülésen számos egyéb téma is lett volna, de azokat a fideszesek leszavazták. Szél Bernadett ezt így foglalta össze az ülés elején: „Szeretném jelezni, hogy ez a munkakerülésnek egy új formája, amit Németh Szilárd alelnök úr választott, és ez is tönkreteszi a Nemzetbiztonsági bizottság működését, ugyanis lehetetlenné válik a szolgálatok meghallgatása számos fontos kérdésben: az Elios-ügyben, a Gorka Sebestyén-ügyben, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr meghallgatását kezdeményeztük öt-hatezer, a volt Szovjetunió területéről származó bűnöző magyar állampolgársági ügyével kapcsolatban, és a német rendőrségnek volt egy jelzése Temesvárral kapcsolatban. Ezek olyan ügyek, amelyekkel kapcsolatban a szolgálatokkal szerettünk volna konzultálni. Felvállalja-e az alelnök úr, hogy ezekben a fontos nemzetbiztonsági kérdésekben ellehetetleníti a Nemzetbiztonsági bizottság működését?” A válasz az volt, hogy Soros.
A képviselők megkérdezték volna a szakszolgálatokat arról, hogyan keveredhetett Kósa Lajos 1300 milliárdos örökségi botrányba, miközben a parlament honvédelmi bizottságának elnöke volt, ami átvilágításhoz kötött, de az FBI magyar állampolgárokkal szembeni nyomozását, továbbá a Magyarországról kiutasított orosz diplomata ügyét is, ahogy téma lett volna Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester számítógépén talált kémprogram is.
Németh aztán maximumra tekerte a dilit,
De a mostani ciklusban inkább már a honvédelmi minisztérium államtitkáraként szolgál, kivették a nemzetbiztonsági bizottságból.
A 2018-as választások után aztán a fideszes képviselők visszatértek a bizottságba, miközben az általuk Soros-ügynöközött Szél Bernadett is maradt, hiszen a kormánypárti képviselőkkel szemben azok, akiknek valóban ez a dolguk, nem találták nemzetbiztonsági kockázatnak Szél Bernadettet az újabb átvilágításon.
Megmaradt viszont az a gyakorlat, hogy a kormánypártiak megakadályozzák, hogy nekik nem tetsző ügyekben kérdezhessenek az ellenzéki képviselők. Ilyen volt a Black Cube-ügy is, amikor a volt titkosszolgákból álló izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube elismerte, hogy ők álltak magyar civil szervezetek tavaszi megfigyelése mögött. Tárgyaltak volna az MTVA-székháznál történtekről is, ha a kormánypárti képviselők elmentek volna az ülésre. Megakadályozták a Magyarországra átcsempészett Nikola Gruevszki-ügyének megtárgyalását is. Ellenzéki képviselők összehívták a bizottságot azért is, mert a szélsőjobboldali osztrák politikus, Heinz-Christian Strache a híressé vált ibizai videón arról beszélt, hogy a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina vette meg Orbánnak a magyar lapokat. De a Fidesz megüzente, hogy ez csak kampánylufi.
A fideszesek nem jelentek meg a Fudan Egyetem ügyében összehívott ülésen sem. A távollétüket Halász János fideszes alelnök hivatali elfoglaltságaikkal indokolta. És most a megfigyelési ügyben lehetetlenítik el, hogy kérdéseket tehessenek fel zárt ajtók mögött ellenzéki képviselők.
Varga Zoltán, a 24.hu tulajdonosa, Simicska Lajos fia, egy CEU-s hallgató és a kormánytól kérdező újságírók ellen is bevetették az NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét.
Amikor nyolcórás házkutatást tartottak a haverból fenyítetté vált bankár villájában.
Vajon miről beszélhettek? Még nem tudjuk. A rendőrség egyelőre nem kommentálta az értesülést.
Ma szembesítették volna Portik Tamást Rogán Antallal a bíróságon, ha a miniszternek éppen nem lenne halaszthatatlan külföldi programja. De ez nem akadályozta meg Portikot abban, hogy keményeket állítson.
Gyurcsány kormány! Laborc Sándor! Fényes bizonyíték a Juhász-Portik kapcsolatra!
Pedig az adatvédelmi tájékoztatóban kifejezetten azt írják, hogy nem megy semmilyen adat külföldre.
Választ várnak a szakszolgálatok vezetőitől, hogy megvizsgálták-e céget, mielőtt odaadták a megbízást.
A Politico szerint Magyarország az orosz hírszerzés előretolt állása lett.
Azt nem tudni, melyik szervezet küldött embereket az orosz "humanitárius" központba.
A szolgálatok nem tudnak tervezett zavargásról, a bizottság meghallgatná, miről beszélt a miniszter.
De a propagandaminiszter azért bízik abban, hogy ezeket el tudják kerülni.
Sajnos nem derült ki, hogy a csengeri háztartásbeli hogyan kapcsolódik a Soros-hálózathoz.
És akiről a Magyar Nemzet azt írta, komoly szerepe lehetett az itthon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában.
Olyat, aki hírszerző tevékenységet is végez.
"Nem lehet engedni, hogy egy kampányeseménnyé silányítsák a nemzetbiztonsági bizottság ülését."
De azt mondják, hogy a megbízásnak semmi köze a politikához.
A Parlament elől a tüntetők és az ellenzéki pártok a Kunigunda utcai tévészékházhoz vonultak, ahol nem olvasták be követeléseiket. Az ellenzéki képviselők ezért bent éjszakáztak, és 24 órán át próbáltak elérni egy hírszerkesztőt, de csak fegyveres őrökbe ütköztek. Videós összefoglaló vasárnaptól estétől hétfő estéig.
Attól tartottak, hogy a végén még politikai balhé lenne belőle.
Halász János egymaga két szavazattal akadályozta meg, hogy a biztosság meghallgathassa Pintér Sándor belügyminisztert.
A Strache-botrányban előkerült, korábban elítélt Heinrich Pecina szinte a teljes nyomatott médiát szállította a Fidesznek. Most a párt és pártsajtó MSZP-embernek próbálja beállítani.
Szabotázsakciónak minősítette a jobbikos elnök a kormánypárti képviselők távolmaradását.