Így is eltolták egy évvel, gyakorlatilag csoda, hogy idén megrendezték, embertelen pénzekbe került, továbbra is nehezíti mindenki helyzetét a járvány, volt, aki vissza is lépett a versenyzéstől, és akkor plusz szívatásként még hőség is van Tokióban. Az NPR cikke szerint soha ilyen forróság nem volt még egyik nyári olimpián sem, a 32 fokos meleget pedig súlyosbítja a magas páratartalom, ami miatt bőven 40 fokosnak érződik a hőmérséklet, nagyban befolyásolva a sportolók állóképességét.

Az olimpia szervezőbizottságának egyik tanácsadója, Makoto Yokohari az NPR-nek azt mondta, olyan, mintha folyamatosan egy szaunában lennének, szerinte „röhejes”, hogy a szervezők a körülmények ellenére is ragaszkodtak ahhoz, hogy megtartsák az olimpiát.

Ájulás, hányás, hőguta

A hőség különösen a szabadban megrendezett sportágak esetében jelenthet egészségügyi kockázatot a versenyzők számára, volt, aki már vissza is lépett emiatt: a Cut azt írja, Paula Badosa spanyol teniszezőt a női egyes negyeddöntőn a mérkőzés közepén szállították el kerekesszékben. Badosa hőgutát kapott, azt mondta, „megterhelőek voltak a körülmények, próbáltunk alkalmazkodni, amennyire csak lehetett, de a testem ma nem állt ellen úgy, ahogy kellett volna”.

Danyiil Medvegyev orosz teniszező pedig megkérdezte az egyik bírót, hogy ki vállalja majd a felelősséget egy esetleges, hőguta okozta halálesetért. A férfiak triatlonversenyén az extrém hőség miatt többen nem is tudták végigvinni a versenyt, a Cut szerint sokan összeestek, volt aki hányt is.

A szervezők persze megpróbálnak mindent megtenni, hogy segítsék a résztvevőket: a legtöbb helyre párakapukat helyeztek ki, palackozott vizet és jégkását osztogatnak, rengeteg az árnyékos és légkondicionált hely, és megpróbálják átszervezni a menetrendet, hogy a szabadtéri versenyeket lehetőleg ne délben, a legmelegebb napszakban tartsák meg.

A helyzeten tovább ront, hogy a hőguta tünetei sok esetben hasonlítanak a covid tüneteire, vagyis a kicsit is gyanús eseteket azonnal el kell különíteni, amire Yokohari szerint nincs minden esetben kapacitásuk. Márpedig most tényleg annyira meleg van Tokióban, hogy az egyébként edzett atlétákat is megviselik a körülmények.

Az egyetlen esélyünk, ha szembeszállunk a hőséggel

Oliver Gibson, az angliai Brunel Egyetem edzésfiziológusa évtizedek óta tanulmányozza, hogy a sportolók miként tudnak a szélsőséges hőmérsékletekhez alkalmazkodni. Szerinte megfelelő edzéssel az emberi testet fel lehet készíteni arra, hogy lehűtse magát, amikor arra van szükség. És bár jelenleg nyilván az olimpiával, azon belül pedig a sportolókkal foglalkozik mindenki, Gibson a Voxnak adott interjújában arról beszélt, hogy mostanában legkevésbé a versenyzők miatt aggódik, szerinte sokkal nagyobb veszély fenyegeti a hétköznapi embereket, mert a klímaváltozással mindannyiuknak szembe kell néznünk. Most azon dolgoznak, hogy az elmúlt évtizedekben összegyűjtött tudásukkal és tapasztalataikkal ne csak a sportolók, de a lakosság segítségére is legyenek.

Gibson szerint a hőstressz hamarosan „nemcsak pár tucat olimpiai atlétát érint majd”, hanem „a klímaváltozás miatt milliónyi, több milliárdnyi embert”, és az egyetlen esélyünk, ha „szembeszállunk” a hőséggel. Úgy véli, az élsportolókon végzett kutatások segíthetnek abban, hogy a testünk ellenállóbb legyen a korábbiaknál melegebb világban.

Az edzésfiziológus szerint bárki képes a hőséghez alkalmazkodni: egy nemrég publikált tanulmányuk szerint olyan idős briteket vizsgáltak, akik korábban viszonylag kevés hőhatásnak voltak kitéve. A kísérletben futópadon végeztettek velük gyakorlatokat, majd meleg fürdőbe ültették őket, hogy továbbra is magasan tartsák a testhőmérsékletüket. Ezzel a módszerrel öt nap alatt sikerült elérniük, hogy alkalmazkodjanak a melegebb hőmérséklethez. Gibson elmondása szerint a meleghez való alkalmazkodás ebben az esetben azt jelenti, hogy a folyamatos melegben tartással megpróbálják csökkenteni a testmag hőmérsékletét, így a melegben a test lassabban és később melegszik fel, illetve hamarabb kezd izzadni, amivel lehűti saját magát. Igaz, közben hamarabb dehidratálódhat is, vagyis muszáj pótolni a folyadékot.

Gibson szerint „az izzadás miatt mi vagyunk a legtökéletesebb lények a bolygón”, mert „amint emelkedni kezd a testhőmérséklet, kitágulnak az erek, és kipirul a bőrünk, amin ha elpárolog egy izzadságcsepp, alatta lehűl a vér, a lehűtött vér pedig tovább áramolva lehűti az egész testet”.

Nyilván egy sportoló könnyebben és hamarabb alkalmazkodik az extrémebb hőhöz, Gibson szerint „előnyt szereztek a több évtizedes edzésekkel”, de az is számít, hogy „több vérük”, illetve „nagyobb szívük” van, ami többet és gyorsabban ver, ezzel pedig jobban reagálnak a hőségre. De azok is könnyebben is gyorsabban szoknak hozzá a hőséghez, akik korábban már hosszabb időt töltöttek melegben. Ezt magunkon is észrevehetjük: a nyár első 38 fokos melegét még elviselhetetlennek érezzük, de a második, harmadik ilyennél már kevésbé érezzük azt, hogy olyan, mint a pokolban.

Gibson szerint a gond csak az, hogy a szívünk teljesítményét nem lehet a végtelenségig növelni, vagyis könnyű eljutni arra a pontra, ahol az érrendszerünk reakciói nem elegendőek ahhoz, hogy lehűljünk, vagyis elkezd emelkedni a hőmérsékletünk. A helyzetet pedig nehezíti, ha a környezet meleg és párás – mint most Tokióban –, vagyis az izzadság nehezebben távozik vagy párolog, ami miatt a testünk is nehezebben hűl le. Ilyenkor túlmelegedhet az agy, vagyis hipertermia következhet be, ami hőgutához de akár halálhoz is vezethet.

A kérdésre, hogy az egyre gyakoribb hőhullámoknak köszönhetően képesek leszünk-e fokozatosan alkalmazkodni az extrémebb meleghez, Gibson óvatos választ adott, és azt mondta, a szervezet képes jól reagálni a hőstresszre.A hőséget nem tudjuk, de nem is szabad elkerülni, inkább érdemes azt „óvatosan és mértéktartó módon” megközelíteni. Szerinte a melegebb körülmények közt végzett testmozgás sem feltétlenül jár nagy kockázattal, csak figyelni kell közben a testünkre, és amint a túlmelegedés vagy a szédülés jeleit érezzük, keressünk árnyékot és vizet.

(Nagy kép: Novak Djokovic próbálja hűteni magát a tokiói olimpián július 28-án - Fotó: Giuseppe CACACE / AFP)