„Egy ország szenved tőle, hogy szökik a meleg a házainkból” - írtuk csaknem két évvel ezelőtt, és azóta sem javultak sokat a kilátásaink. A magyarországi lakóépületek több mint fele 1970 előtt épült, a családi és sorházak 63 százaléka nincs szigetelve. Összességében a teljes lakásállomány 70-90 százalékát fel kellene újítani, figyelmeztet a Habitat for Humanity friss jelentése.
Ez egyrészt jót tenne a pénztárcánknak, jelenleg minden tizedik háztartás energiaszegénynek számít. Ide tartoznak azok, akik a jövedelmük több mint negyedét energiára költik, és azok is, akik elmaradtak a rezsibefizetéssel. A szegénységben élők és a gyereküket egyedül nevelők különösen érintettek.
Másrészt a klímaváltozás elleni küzdelemben is sokat segítene. A lakosság több energiát használ, mint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés vagy a mezőgazdaság. Emiatt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató is azt mondta korábban, hogy épületfelújításokkal tehetnénk a legtöbbet az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséért.
A szigetelés nélküli, huzatos lakások persze máshol is problémát jelentenek, Magyarország viszont nemzetközi szinten is rosszul áll, nálunk a harmadik legmagasabb a fűtésre fordított energia mennyisége az EU-ban. A kormány uniós pénzt is költhetne erre a célra, mégis alig teszi, ami a Habitat szerint óriási hiba.
A 2015-ös Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 700 ezer lakás felújítását tervezte 2020-ig, de pontosan nem tudni, ebből mennyi valósult meg. Nem vitt közelebb a célhoz, hogy az eredeti tervekkel ellentétben végül nem adtak vissza nem térítendő támogatást lakások felújítására a 2014-2020-as uniós ciklus forrásaiból. Ez sokak számára segítséget jelentett volna, akiknek nincs alaptőkéjük belevágni egy ekkora projektbe.
A kormány ehelyett középületeket újított fel, illetve energiahatékonysági hitelprogramot indított. Utóbbi alig 24 ezer lakást ért el, vagyis az összes lakás 0,5 százalékát.
Ezenkívül az Otthon Melege Programból támogattak energiahatékonysági beruházásokat: épületek, gáz-és távfűtési rendszerek felújítását, nyílászárók és háztartási gépek cseréjét. Az utóbbit leszámítva mindegyikre csak utólag lehetett pénzt kérni, vagyis a szegényebbeket eleve kizárták belőle. Ráadásul szűk volt a támogatási keret is, hamar kimerült, írja a jelentés.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Magyarországon rengetegen fűtenek szénnel vagy még rosszabb anyagokkal, miközben borzasztóan pazarló házakban élünk. Ez így sokba kerül, megbetegít és szennyez is. Tömeges házfelújításokra lenne szükség, nemcsak a szegényeknél.
Miközben itthon zajlik a szabadságharc, Brüsszelnek jeleztük, hogy készek vagyunk konstruktív módon együttműködni.
Külföldön több országban is épp reneszánszát éli a vályogházépítés, hiszen nemcsak környezetkímélő, de - szakértelemmel - nagyon egészséges lakókörnyezetet is biztosíthat. A magyar kormány viszont nem támogatná többé az ilyen épületek felújítását.