Mennyire fölösleges ez az egész - morogtam a keddi, maratoni tárgyalás közepén, és ahogy teltek az órák, egyre többször ismételgettem magamban ennek a variációit, egyre cifrább káromkodásokkal. A 8 órás procedúra vége felé már félhangosan káromkodtam.

Pontosan tudom, persze, milyen magas a szimbolikus tétje ennek a pernek. „Amikor a magyar katolikus egyház vezetői 2019 nyarán megtették feljelentéseiket, tudniuk kellett, hogy sokat kockáztatnak. Hogy ha terveik nem válnak be, akkor egyházon belül és kívül, itthon és külföldön is ők lesznek azok, akik nemcsak hátat fordítottak egy áldozatnak, hanem utána is mentek. A katolikus papok több tízezer molesztálási ügye között egy olyat sem találtam, amikor egy püspök és egy érseki helynök tett jogi lépéseket – egy áldozat ellen. Az pedig végképp világra szóló, hogy ebben részt vett egy pápaválasztó bíboros, az áldozatok védelmét hangoztató világegyház legfőbb elöljáróinak egyike” - kezdtem januári cikkemet, amiben megírtam, hogy vezetőszáron vitték el Pető Attilát, és nem engedték ki, amíg véget nem ért Erdő Péter ünnepi miséje 2019. augusztus 20-án.

Mindenkinek rossz

A rabosított áldozat: erős kép, amely emlékeztet arra, hogy a katolikus egyház számos előremutató gyerekvédelmi kezdeményezése mellett még nagyon sokat kell dolgozni azon a bizonyos „kultúraváltáson”.

Ez a per tehát az egyházon belüli gyerekmolesztálások fontos fejezete, mégis, lehetetlen szabadulni a fölöslegesség érzésétől, ha végiggondoljuk, hogy

ezt az eljárást senki nem akarja.

Ülünk a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ott a bíró és az írnok, az ügyész és a két ügyvéd, a vádlott, jönnek sorban a vád tanúi. Ez a második tárgyalás, de januárban lesz még egy, és mindezt megelőzte egy rendőrségi nyomozás, többkörös ügyészségi és bírósági eljárások. Rengeteg munka és pénz.

Ehhez képest nézzük meg, mit várnak és mit kapnak a közvetlen és közvetett érintettek!

• Az egyik feljelentő, Snell György segédpüspök az őt is megviselő eljárás közben, idén februárban elhunyt koronavírusban.
• A másik feljelentő, Süllei László érseki helynök a keddi tárgyaláson konkrétan kimondta: „Arra kérem a bíróságot, hogy ne hozzon Attilával szemben elmarasztaló ítéletet.”
• Erdő Péter egy interjúban nem csak megköszönte Petőnek, hogy segített kideríteni az igazságot, de látványosan igyekezett eltolni magától az ügyet.
• Jó szándékú katolikus papok is szégyenkezni kényszerülnek, hogy így járnak el a vezetőik, ennek Bakos Zsolt plébános példátlan módon hangot is adott: „hát nem igaz, hogy nem tudtuk ezt mi is normálisan lezárni; elmondani, mi történt, leülni a szülőkkel, a gyerekekkel, megkérdezni, miben segíthetünk, bocsánatot kérni...”
• Pető Attila nyilván nem akarta, hogy bepereljék, és rács mögé dugják. A megfélemlítő eljárás hatására nyilvánosan bocsánatot kért, és felhagyott az ügye hivatalos rendezésére tett kísérleteivel.
• Az áldozatoknak, nemcsak az egyházban, hanem mindenféle molesztálás áldozatainak elrettentő példa, hogy egy ekkora intézmény jogi eszközökkel lehetetleníti el az ügyek megnyugtató feldolgozását.
• És hogy a katolikus egyházzal szorosan együttműködő kormánynak mennyire kell ez az ügy a pedofilos kampánya közepén? Erről sokat elmond, hogy a TV2 stábja, miután gondosan bemikrofonozta a bírót és a vádlottat, és elkezdett forgatni, az első tanúvallomás közben levonult. A kormánymédia egyáltalán nem számolt be a tárgyalásról.

De hiába káros mindenkinek ez az egész, az ún. magánindítványra induló közvádas eljárásokat nem lehet leállítani.