„Amit tettünk, az elég ügyetlen volt. Nem volt benne sok elegancia.” Ezt mondta Joe Biden az Emmanuel Macronnal folytatott megbeszélésen Rómában. Az amerikai elnök előszört szórt hamut a fejére nyilvánosan, amióta komoly diplomáciai feszültség alakult ki országa és Franciaország között.
Szeptember közepén derült ki, hogy az ausztrál haditengerészetet atomtengeralattjárókkal szerelik fel. Ezeket a fegyvereket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia biztosítja Ausztráliának. Az országok nevéből képzett szóval AUKUS megállapodásnak hívott lépés a franciákat hozta nehéz helyzetbe, hiszen úgy volt, hogy tőlük vásárolnak majd az ausztrálok dízeltengeralattjárókat. Az üzlet Amerikának a gazdasági érdekein túl az egyre növekvő feszültség miatt Kínával védelmi megfontolások miatt is jól jött. A franciák viszont visszahívták washingtoni és canberrai nagykövetüket, árulást, hátba döfést emlegettek, és elkezdték arra kapacitálni az EU-t, hogy most jött el az ideje a transzatlanti viszony újragondolásának és az európai stratégiai függetlenség megteremtésének. Mindezt hosszan megírta Király András ebben a cikkben.
Nagyköveteket hívtak vissza, és még az EU-nál is lobbiztak a közös fellépésért az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Nagy-Britanniával szemben, mert azok hárman megállapodtak egy tengeralattjáró-bizniszről. Mi közük ehhez, és miért fáj nekik ennyire?
A G20 csoport találkozója most zajlik Rómában. Biden itt találkozott a pápával is és az alkalmat arra is kihasználta, hogy rendezze a francia viszonyt.
„Szeretném leszögezni: rendkívül sokra értékeljük Franciaország partnerségét, aki önmagában is erőt képvisel.” - mondta a saját diplomáciai hibái beismerése után az amerikai elnök, aki azzal mentegetőzött, hogy úgy tudta, valaki értesítette a francia vezetést a befuccsolt tengeralattjáró-üzletről. Meg is esküdött rá, hogy nem tudta, Macront hidegzuhanyként éri az AUKUS híre.
„Ami igazán számít az az, hogy miket teszünk közösen a jövőben” - ezt már Macron mondta biztosítva az amerikai vezetést arról, hogy szent a béke.
Fegyverkezéssel csillapítanák a kedélyeket a Dél-kínai-tengeren.
Nagyköveteket hívtak vissza, és még az EU-nál is lobbiztak a közös fellépésért az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Nagy-Britanniával szemben, mert azok hárman megállapodtak egy tengeralattjáró-bizniszről. Mi közük ehhez, és miért fáj nekik ennyire?
Legalább itt nem kell új frontot nyitnia a vezető szuperhatalomnak.