A Mao-korszakot idéző rémálom ma újságírónak lenni Kínában

"Nagy ugrás hátra" - jellemezte a kínai sajtó helyzetét a Riporterek Határok Nélkül (RSF) jogvédő szervezet. A jellemzés utalás Mao Ce-tungra, a Kínai Népköztársaság megalapítójára és Nagy Ugrás (angolul nagy ugrás előre) nevű, pár tízmillió ember halálával járó erőszakos iparosítási programjára. Maóra már csak azért is utalgatnak, mert az RSF szerint a Mao-korszakot idéző "rémálom" ma újságírónak lenni Kínában.

A kínai nyilvánosság állapotát vizsgáló átfogó jelentés szerint egyre romlik az újságírókkal szembeni bánásmód, és egyre szigorúbban ellenőrzik azt, hogy egyáltalán mi kerülhet nyilvánosságra. Ez összességében olyan környezetet teremt, ahol "az információhoz való szabad hozzáférés önmagában is bűn, az értesülések átadása pedig még nagyobb bűn".

Az RSF szerint Hszi Csin-ping elnök hatalomra kerülése előtt javulóban volt a sajtószabadság helyzete, ám az egyre inkább Mao örököseként fellépő, hasonló személyi kultusz kiépítésébe kezdő Hszi uralma "brutális véget vetett ennek a részleges nyitásnak, és olyan sajtókultúrát teremtett, ami csak a Mao-korszakhoz fogható".

Az RSF szerint az újságírók életét az online cenzúra és a kötelező pártiránymutatás mellett újabban a kormány trollhadserege, az újságírók nyilvános vezeklésre kényszerítése, az elhallgattatásukat célzó, a pitiánertől az egészen súlyos vádakig terjedő hatósági zaklatás, az utazási korlátozások mellett már a bírósági ítélet nélküli fogva tartás is keseríti.

A kínai újságírók helyzetét jól jellemzi, hogy egy 2019-es törvény alapján mindannyiuknak kötelező telepíteni a telefonjára egy "Tanulmányozd Hszit, erősítsd az országot" nevű applikációt, amely valójában egy lehallgató szoftver, ami még a készülék mikrofonjához is hozzáfér. (Via The Guardian)