Az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás a hatalmi ágak képviselőihez, azaz Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez fordult nyílt levelében, arról írva, hogy az utóbbi hónapokban „egyre erősödő politikai jellegű elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba” szerinte támadást jelentenek a demokrácia és a jogállamiság ellen.
Sulyok Tamás levele szerint az egyes pártok által megfogalmazott és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok.
„Az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája. Az Alkotmánybíróság valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol, de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani.” – írja levelében az Alkotmánybíróság elnöke.
Ezt a témát még szeptemberben elsősorban Dobrev Klára dobta be a közbeszédbe, amikor egy interjúban felvetette, hogy a választások után a parlamentnek akár egyszerű többséggel is ki kell nyilvánítania, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, valamint hogy az Orbán-rendszer hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket feles többséggel is hatályon kívül kell helyezni. Arról, hogy mit jelenhet ez a felvetés, akkor részletesen is írtunk.
Azóta az Alkotmánybíróság és az alaptörvény szerepével kapcsolatban élénk vita alakult ki, több véleménycikk nálunk is megjelent (például ez, illetve ez) a témában, és kiderült az is, hogy az ellenzéki összefogás radikális lépésre készül, és ha tavasszal győznek, tényleg nekimennének feles többséggel az alaptörvénynek. Ekkor az alaptörvény általuk szükségesnek ítélt korrekciója mellett az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait, hogy utána egy új, minimalista alkotmányt alkossanak meg. Erről nemrég Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője, Fleck Zoltán jogász-szociológus beszélt nekünk részletesebben.
Az Orbán-rezsim hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket egy új kormány nem hagyhatja örökre érintetlenül, de a részletek kidolgozatlanok, a téma felvetése eddig korainak és politikailag felelőtlennek tűnt. A DK miniszterelnök-jelöltje most belefújt a nullás lisztbe.
A kétharmados eljárási szabály megszegése nem a káosz kezdete, hanem a kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata lehet. Tóth Gábor Attila alkotmányjogász írása.
Tényleg lehetséges feles többséggel alkotmányozni? Ennek megválaszolásához fel kell tenni a kérdést: valójában mi a NER? Karsai Dániel alkotmányjogász cikke.
Először nyilatkozik a Márki-Zay Péter közjogi stábját vezető Fleck Zoltán a készülő radikális alkotmányos váltásról. Az "áprilisi törvényekkel" a szükséges mértékben módosítanák a fideszes alaptörvényt, és elhajtanák mások mellett Polt Pétert és az alkotmánybírókat. Utána elkezdenének előkészíteni egy új, minimalista alkotmányt. Interjú.