Az országgyűlési választásokhoz közeledve „az egyre markánsabb, a demokráciát és Magyarország alkotmányos rendjét fenyegető kijelentések” a jogállam működését és egyben védelmét biztosító alapintézmények vezetőit állásfoglalásra késztetik - idézi az MTI Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, aki közleményt adott ki.
Kozma felhívta a figyelmet arra, hogy „a jogállamiság tiszteletben tartása, a rendszerváltás során és az azt követően közösen elért alkotmányos értékeink védelme mindannyiunk kötelessége és egyben közös felelőssége is. Az Alaptörvényt a mindenkire kötelező szabályokkal ellentétes módon megváltoztatni kívánó, az egyes közjogi tisztségviselők jogellenes elmozdítására irányuló elképzelések és törekvések alapjában fenyegetik közösen felépített jogállamiságunkat”.
Kozmát tavaly tíz civil szervezet kérte hiába, hogy ne nézze némán az LMBTQ-emberek kormányzati kirekesztését. Nyáron pedig a külföldi kollégáiból álló testülete javasolta azt, hogy minősítsék le, vagyis fosszák meg „A” státuszától a magyar alapvető jogok biztosát, amiért „nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat.”
Szerintük Kozmának törvényi és erkölcsi kötelessége lenne végre felszólalni egyszerre két jogsértő törvénytervezet ellen.
A magyar ombudsman nem szólalt fel olyan kérdésekben, mint a menekültek vagy az LMBT emberek jogai.