Nem lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai elmozdíthatatlanok - hangsúlyozta a testület elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Sulyok Tamást kedden egy Áder Jánosnak, Orbán Viktornak és Kövér Lászlónak címzett nyílt levélben reagált azokra „az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba”. Elmondta:
eddig az Ab elnöke nem került olyan helyzetbe, hogy nyílt levelet kelljen intéznie a hatalmi ágak képviselőihez e tárgyban.
Sulyok szerint Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő között konszenzus uralkodott „az alkotmányosság mindenáron való betartásáról”, és soha, senki nem vonta kétségbe, hogy csak alkotmányos eszközökkel lehet jogszabályt módosítani és bármilyen politikai jellegű cselekvést elvégezni.
Az Ab elnöke azt mondta, hogy az alkotmánybíráskodás egész Európában két nagyon fontos cölöpön nyugszik: az alkotmánybírósági határozatoknak mindenkire kiterjedő hatállyal kell bírniuk, továbbá az alkotmánybírák hivatali idejük alatt nem mozdíthatók el semmiféle parlamenti többséggel. „Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését” - figyelmeztetett Sulyok, aki szerint ha az alkotmányos renden csupán egy rést is ütnek, akkor annak egésze összedől. Aki az alkotmánybírók elmozdításában gondolkodik, „az nem sakkozik, hanem felborítja a sakktáblát”. Az alkotmányos rendnek jogszerű alternatívája nincs, a másik lehetőség a bizonytalanság, a puccs, egy olyan politikai helyzet, ami nálunk soha nem fordult elő. „Azt gondolom, nem is fordulhat elő.”
Az alkotmány tartalmáról lehet vita, de arról nem lehet, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, és abban sem lehet vita, hogy az Ab tagjai elmozdíthatatlanok - emelte ki Sulyok Tamás az MTI összefoglalója szerint.
Néhány cikkünk a témában:
Sulyok Tamás Orbánnak, Kövérnek és Ádernek címzett nyílt levelében reagált az elmúlt hónapokban ellenzéki politikusok által többször felmerült kérdésre.
A kétharmados eljárási szabály megszegése nem a káosz kezdete, hanem a kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata lehet. Tóth Gábor Attila alkotmányjogász írása.
Tényleg lehetséges feles többséggel alkotmányozni? Ennek megválaszolásához fel kell tenni a kérdést: valójában mi a NER? Karsai Dániel alkotmányjogász cikke.
Először nyilatkozik a Márki-Zay Péter közjogi stábját vezető Fleck Zoltán a készülő radikális alkotmányos váltásról. Az "áprilisi törvényekkel" a szükséges mértékben módosítanák a fideszes alaptörvényt, és elhajtanák mások mellett Polt Pétert és az alkotmánybírókat. Utána elkezdenének előkészíteni egy új, minimalista alkotmányt. Interjú.
Felesen alkotmányozni nem jogi, hanem politikai kérdés, győztes választás után forradalomra készülni két egyforma méretű és egyformán radikális szavazótábor országában sarlatánság. A polémia azonban teoretikus, az ellenzéki üzenet pedig inkább kontraproduktív, mint hasznos.