Akárhányszor feléled a vita Budapesten, hogy talán ideje lenne némileg mérsékelni az autóforgalmat a belvárosban, érkezik az ellenérv: a csökkenő autóforgalom visszavetné a környékbeli üzletek forgalmát, azaz végső soron a vállalkozások fizetnék meg az autók visszaszorításának árát.

Ez az az érv világszerte előkerül a városi közlekedésről szóló vitákban, pedig a témában készült kutatások és a tapasztalatok egyáltalán nem támasztják alá. A járvány kezdete óta a világ számos nagyvárosában radikális átalakításokat kezdtek: gyalogos- és biciklibarátabbá tették a belvárosokat, mindenféle intézkedésekkel mérsékelték az autóforgalmat, csökkentették a parkolóhelyek számát, fejlesztettek a tömegközlekedésen.

A belvárosi üzlettulajdonosok leginkább a parkolóhelyek visszaszorításától tartanak. A CityLab nemzetközi kitekintésében példaként Toronto 2020-as sztoriját idézi, amikor a városvezetés úgy döntött, hogy a luxusüzleteknek is helyt adó Bloor Streetre elkülönített biciklisávot húznak fel. A helyi vállalkozásokat összefogó szövetség tiltakozni kezdett, mivel úgy látták, hogy visszeesik a forgalmuk, ha kiszorítják az autókat. A szövetség elnöke kifejezetten aggódott, hogy elmaradnak a vagyonosabb vásárlók, ha nem lehet megállni kocsival közvetlenül az üzleteknél. A városvezetést azonban nem lehetett meghatni, és a parkolósáv helyére bicikliutat építettek. Korábbi példák alapján nem kell aggódniuk a tulajdonosoknak.