Új, öt évre szóló védelmi megállapodást kötött az Egyesült Államok és Japán, írja az AP Antony Blinken külügyminiszter nyilatkozata alapján. A megállapodás értelmében a két ország megosztja az amerikaiak szigetországbeli katonai jelenlétének költségeit. A két ország külügy- és védelmi miniszterei csütörtökön tartottak virtuális konferenciát.
Egy másik megállapodás is születik Tokió és Washington között védelmi technológiák közös kutatásában és fejlesztésében. Ilyen lesz például a hiperszonikus fegyverek elleni védekezési módszerek fejlesztése. Hogy miért van erre szükség? Bár hivatalosan egyelőre csak Oroszország rendelkezik ilyen technológiával, Kína is kísérletezett már vele, ez pedig amerikai szempontból aggodalomra adhat okot.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint a találkozóra olyan időben kerül sor, amikor a térség biztonságát és stabilitását Észak-Korea nukleáris ambíciói, illetve Kína agresszív, akaratát másokra kényszerítő viselkedése veszélyeztetik
Az Egyesült Államok és Japán szorosabb együttműködése visszatérés a Trump előtti amerikai-japán stratégiához. Trump annak idején pont az amerikai katonai jelenlét költségeit sokallta, és határozott azok leépítéséről - az új megállapodásnak ezért is lehet most része a költségek megosztása. Az új egyezmény folytatása annak az amerikai külpolitikának, aminek a célja Kína hozzáférésének korlátozása a világtengerekhez, ezzel is fenntartva a térség stabilitását. Erről a folyamatról Király András még szeptemberben írt bővebb összefoglalót.
Bódog Bálint cikke.
"Nem tudom, hogy ez olyan-e, mint a Szputnyik fellövése volt, de nagyon hasonlít rá" - nyilatkozta az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley, aki elsőként ismerte el hivatalosan is a kínai rakétakísérletek tényét.
A technológia már bő ötven éve ismert, és Kínában minden adott is a megvalósításához. Bár elvben ilyet bárki képes előállítani, aki fel tud lőni egy műholdat, hivatalosan csak Oroszország ismeri el, hogy van manőverezni képes hiperszonikus fegyvere.