Néhány nap késéssel, de végül válaszolt a magyar kormány múlt héten az Európai Bizottság novemberi levelére, amelyet a feltételességi mechanizmus elindítása végett küldtek. Ezt a mechanizmust még soha nem alkalmazták az EU-ban, így először ad lehetőséget arra, hogy a demokrácia rossz állapota miatt támogatási pénzeket vonjanak el egy tagállamtól. Magyarország mellett Lengyelország is kapott hasonló levelet novemberben.

Ez az a mechanizmus, ami miatt a magyar és a lengyel kormány 2020 decemberében majdnem megvétózta az EU egész költségvetését, és ami miatt a két ország pert indított az EU Bíróságán, ahol február 16-án hirdetnek ítéletet. Erről az ítéletről Orbán Viktor a héten azt írta a honlapjára, hogy tudja, veszíteni fog a kormánya, de ez politikai döntés lesz, ami ellen a tagállamoknak fel kellene lépniük. És ez az ítélet, ami az EU jogérvényesülési biztosa szerint túl későn érkezik ahhoz, hogy az új mechanizmust az április 3-ára (a lehető legkorábbi időpontra) kitűzött magyar választás előtt életbe lehessen léptetni.

A Bizottság pont azért küldött levelet már tavaly novemberben Varsóba és Budapestre, hogy előkészítse a mechanizmus elindítását, hogy ne a bírósági ítélet napján kelljen a szankciós munkába belekezdeni.

A Bizottság novemberi levelének tartalmát elsőként a 444.hu ismertette részletesen. Az abban felsorolt magyarországi problémák képeznék az alapját a mechanizmus megindításának. A tíz oldalon sorolt gondok szinte mind a korrupcióval kapcsolatosak. A felsorolt vádak szerint Magyarországon az EU-s közbeszerzések könnyen cinkelhetők, a hatóságok ilyenkor félrenéznek.

Informálisra vett válasz

A magyar kormány válasza 53 oldal hosszú, és magyar nyelven küldték el a Bizottságnak. Rögtön az elején rögzíti a szöveg, hogy mivel az EU Bírósága még nem döntött az egész mechanizmus jogszerűségéről, ezért csak „az együttműködés tiszteletben tartása” miatt válaszol a kormány, és a levelezést nem is tartja hivatalosnak.