• Az elmúlt hetekben nagyon fontos lett a Jobbik számára, hogy Magyarországon ne legyen kötelező a koronavírus elleni oltás. Még petíciót is indítottak ellene.
• A szabad választás mellett az oltás fontosságát már kevésbé hangsúlyozzák.
• Jakab Péter szerint, ha Orbán Viktor nyer, nincs menekvés az injekció elől. Orbán épp azt mondta, hogy nem szeretne kötelező oltást.
• Amikor Jakab erről beszél, időnként félrevezető állításokat tesz a védettségéről.
• Mindez akkor, amikor a Mi Hazánk sikeresen lovagolja meg az oltásellenességet.

A kötelező oltások elleni kampánnyal igyekszik újra rátalálni saját hangjára Jakab Péter, a Jobbik elnöke, aki az előválasztás után érezhetően háttérbe vonult. Sokáig nem mutatkozott ellenzéki pártvezetők társaságában, még a közös, Nyugati téri rendezvényre sem ment el, ahol beindították a népszavazási aláírásgyűjtést.

Jakab valamivel több mint két hete kezdett aktívan kommunikálni az oltásokról. „Nem lesz kötelező covid-oltás, ha nyer az ellenzék. Ahogy járom az országot, sokakat háborít fel, hogy a Fidesz egyre több területen teszi kötelezővé a covid elleni védőoltást. Az emberek nem hisznek a kormánynak, és félnek az oltástól. A Jobbik álláspontja világos: aki akarja, vegye fel, aki nem akarja, az meg kapjon ingyen tesztet, amennyiben szükséges akár munkához, akár egészségügyi ellátáshoz” - írta január 24-én.

Ugyanezt elmondta pár nappal később a jobbikos N1TV-ben, majd bejelentette, hogy pártja petíciót indít a kötelező oltás ellen. „Orbán Viktor korábban azt ígérte, hogy nem lesz kötelező oltás. Aztán kötelezővé tette a rendőröknél, a tűzoltóknál, a tanároknál, az egészségügyi dolgozóknál, végül azt mondta, hogy döntse el a munkaadó. Én pedig azt mondom, hogy döntsd el te.”

Jakab tényként állítja, hogy a kormány mindenkibe injekciót döfne. „Lényegében április 3-án arról kell dönteni, hogy akarunk-e kötelező oltást, vagy nem akarunk kötelező oltást. Ha a Fidesz április 3-án nyer, akkor ők be fogják vezetni a kötelező oltást” - mondta egy Facebookra feltöltött interjúban.Ezt egyrészt arra alapozta, hogy Orbán máskor is hazudott már, másrészt arra, hogy a járványban mintaként tekint Ausztriára, ahol kötelezővé tették az oltást.

Decemberben Orbán azt mondta - igaz, nem a kötelező oltással összefüggésben -, hogy „az osztrák tapasztalatokat figyeljük ugyan, de abból közvetlen tanulságot levonni most már nem lehet”. Korábban is leginkább retorikájában hivatkozott az osztrákokra, a gyakorlatban nem igazán vett példát róluk. Az újabb fertőzéshullámokra például rendre később és visszafogottabban reagált.

A kormány októberben lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy oltásra kötelezzék a dolgozóikat, de a hírek szerint nem sokan éltek ezzel, mi is egyetlen példát találtunk. Ugyan előírták az oltást az állami szféra egy részében, de semmi nem utal arra, hogy általános kötelezettséget fontolgatnának.

„Kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése. Ezzel, vannak országok, amelyek próbálkoznak is. Én szeretném ezt elkerülni. (...) szerintem a kötelező oltás nem működik” - mondta Orbán Viktor decemberben.A kormány azóta azt a tervét is elhalasztotta, hogy csak három oltásért járjon korlátlan ideig érvényes védettségi igazolvány. Jakab ezt a petíció sikereként tálalta.

Az én oltásellenességem a nagyobb!

Jakab már egy éve, a parlamentben is kijelentette, hogy nem szeretne kötelező oltást, de nem mondhatnánk, hogy ez központi téma lett volna számára.

Aznap, amikor a kormány a munkáltatók kezébe adta a döntést, a Jobbik a magas benzinárakról adott ki közleményt.Napokkal később úgy bírálták az intézkedést, hogy közben hangsúlyozták az oltás fontosságát. Az észérveket hiányolták, amelyek meggyőzhették volna az embereket, hogy maguktól jelentkezzenek vakcináért.

Ehhez képest Jakab most azt mondta a Blikknek, hogy senkit sem akar meggyőzni az oltásról, egyszerűen tiszteletben tartja az emberek döntését, és aki nem akar vakcinát, az kapjon ingyen tesztet. Jakab kommunikációja már nem arról szól, hogy az oltás fontos, de nem lehet kötelező, inkább csak arról, hogy nem lehet kötelező.

Nem nehéz észrevenni, hogy akkor feküdt rá a témára, amikor az ex-jobbikosok pártja, a Mi Hazánk látványos sikereket ért el oltásellenes kampányával. Januárban több ezer embert vittek utcára a „covid-diktatúra” ellen, és bár a mérések szerint nem érik el a parlamenti küszöböt, jelentősen növelték a támogatottságukat.

Dúró Dóra nyílt levélben sorolta, miért nem tartja hitelesnek Jakab új kampányát, mire a Jobbik elnöke annyit reagált, hogy „a Mi Hazánk a Fidesz szatellitszervezete”, és ha arra kerülne a sor, simán megszavazná a kötelező oltást is.

Kerestük a témában az Egységben Magyarországért sajtóosztályát is. Kíváncsiak voltunk, hogy közös álláspont-e a kötelező oltás elutasítása, a többi párt is egyetért-e azzal, hogy Orbán bevezetné a kötelező oltást, és volt-e előzetes egyeztetés Jakab kampányáról.

Nem válaszoltak, de Márki-Zay Péter beszélt erről csütörtökön Tatabányán. Azt mondta, mindenkit biztat az oltásra, a maszkviselésre és más védekezési módszerekre, majd hozzátette, hogy ha ő nyer, nem lesz kötelező oltás, ha viszont Orbán, akkor igen.

Nem pont úgy van az

Miközben Jakab a kötelező oltások ellen kampányol, időnként féligazságokat, tévedéseket oszt meg a témában.

„Mégis csak a saját testéről saját maga döntsön az ember, főleg akkor, amikor az oltásnak az eredményességét a védettség tekintetében maguk a virológusok is megkérdőjelezik, hiszen, azt hiszem, Rusvai professzor úr mondta, hogy aki átesik a betegségen, nagyobb védettséget élvez, mint az, aki oltott” - mondta például egy videóban.Ezzel szemben nincs olyan ismert virológus Magyarországon, aki megkérdőjelezné az oltások eredményességét. Azzal sem kérdőjeleznék meg, ha azt mondanák, hogy a korábbi betegség nagyobb védettséget ad a vakcináknál.

Rusvai Miklós sem kérdőjelezte meg a vakcinákat, sőt háromszor beoltatta magát, ennek tudatában beszélt arról az ATV-nek, hogy akár megfertőződne az amúgy is enyhébb omikron variánssal, mert így teljesebb védettséget kapna. (Korábban úgy fogalmazott, hogy „az omikron, eddig úgy hírlik, nem okoz súlyos betegséget, vagyis én inkább már most szeretnék átfertőződni, mert jó immunitást kizárólag a fertőzés átvészelése eredményez”.)

„Ahhoz, hogy valaki védetté váljon, az is elég, ha átesik a betegségen. Nagyon sok esetben az, aki átesik a betegségen, nagyobb szintű védettséget élvez, mint az, aki felvette a második vagy éppen a harmadik oltást” - mondta Jakab egy másik videóban.Ez így szintén nem állja meg a helyét. Először is, a korábbi betegség valóban biztosít védettséget, akár erőset is, de az oltások hatékonyságáról sokkal többet tudunk. A vakcinákat világszerte klinikai teszteken ellenőrizték, a gyógyultak védettségét pedig csak visszamenőleg lehet vizsgálni. Ahogy korábban írtuk, az oltottak antitestszintje kisebb skálán mozog, mint a betegségen átesett embereké, vagyis az oltás okozta védettség kiszámíthatóbb. Ez szerepel az amerikai járványügyi központ (CDC) összefoglalójában is.

Egyes tanulmányok ugyan kimutatták a gyógyultak erősebb védettségét, de ezek sem támasztják alá teljesen Jakab állítását. A legfrissebb példa a CDC januárban publikált kutatása, ami arra jutott, hogy az oltatlan gyógyultak ritkábban fertőződtek meg és kerültek kórházba, mint azok, akik beoltatták magukat, de sosem estek át a betegségen. Ezt több tízezer New York-i és kaliforniai lakos vizsgálatával igazolták, de

• csak a delta variánst nézték, az omikront nem, ami azóta dominánssá vált;
• nem vizsgálták a háromszor oltottakat, pedig Jakab őket is említette, és más kutatásokból tudjuk, hogy a ráadásdózis nagyon sokat lendít a védettségen.

A gyógyultak védettségét befolyásolhatja az is, mikor estek át a betegségen, és mennyire voltak súlyos tüneteik, de ezeket sem nézték meg külön.

Egy korábbi, izraeli kutatás is a gyógyultak erősebb védettségét mutatta ki, de egyrészt az is a deltáról szólt, másrészt többen bírálták, mert nagyon alacsony esetszámokból vont le következtetéseket.

Sok a bizonytalanság: lehet, hogy a kétszer oltottak könnyebben megfertőződnek, mint a gyógyultak, de nem tudni, hogyan befolyásolja a kétféle védettség a betegség súlyosságát. Ez fontos, főleg úgy, hogy az omikront mindenki nagyon könnyen elkaphatja.

Az emberek viselkedése, életmódja is számít, amerikai és dán kutatásokból pedig tudjuk, hogy az életkor is hatással van az újrafertőződés kockázatára.

A sok kérdőjel ellenére számos kutatás bizonyította, hogy a hibrid immunitás (oltás+korábbi betegség) adja a legerősebb védelmet. Ez épp arra utal, hogy a gyógyultaknak is érdemes beoltatniuk magukat.