Márki-Zay Péter részben azzal az ígérettel nyerte meg az ellenzéki előválasztást, hogy konzervatív, vidéki polgármesterként képes lesz megszólítani a bizonytalan szavazókat is. A második fordulóban sokan elvi meggyőződéseik ellenére szavaztak rá, gondolván, hogy így növelhetik az ellenzék esélyét a Fidesszel szemben. Gazda Albert ezt a jelenséget nevezte az entellektüelek forradalmának.
A bizonytalan szavazók megnyerése azóta is gyakori témája a kampánynak. De kiket értünk egyáltalán bizonytalanok alatt?
Sajnos bonyolultabb a helyzet annál, hogy egységes tömbként kezeljük őket, valójában a bizonytalanság is sokféle lehet.Erről alapos képet adnak a Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitás Kutatási Centrumának most publikált eredményei, amelyek egy tavaly október-novemberben végzett nagy mintás, ötezer fős kutatáson alapulnak. (Összehasonlításképp: a közvélemény-kutató cégek általában ezer fős felmérésekkel dolgoznak.)
Szabó Andrea, a kutatócsoport tagja szerint nem is bizonytalanokról, hanem ismeretlen preferenciájú emberekről érdemes beszélni, akik három csoportra bonthatók:
A passzívokat nagyjából elfelejthetik a politikusok, ami azt is jelenti, hogy két viszonylag szűk rétegért megy a harc.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Demokratikus dilemmák az ellenzéki miniszterelnök-jelölt miniszterelnök-jelöltté válásának másnapján.
Milyen társadalmi érdekek hajtják a Fidesz népszerűségét? Milyen csoportokra támaszkodik a hatalom elsősorban? Hogyan szivárog be oda, ahová nem is gondolnánk? És hol vannak hajszálrepedések?