• A 444 információi szerint a múlt héten a magyar kormány kicsit piszkált az RRP-jén, és ezt megmutatta a brüsszeli bürokratáknak.
• Az RRP az a terv, amiben egy kormány megírja, hogyan költené el az EU újjáépítési alapjából neki járó pénzt. A pénzt akkor lehet lehívni, ha a Bizottság és a Tanács is elfogadja a tervet.
• A magyar terv engedélyezése lassan egy éve várat magára Brüsszelben, miközben 22 ország már hozzá is fért a pénz egy részéhez.
• A magyar kormány azt terjeszti a sajtóban, hogy nem a tervvel van a baj, hanem a gyermekvédelmi törvénnyel, és ezért akadt el a folyamat. A Bizottság viszont azt mondja, hogy a közbeszerzések körüli korrupciós kockázattal van baj.
• A magyar kormány most módosított valamit a terven, és a módosítás a korrupciós kockázatok csökkentéséről szól.

RRP

Az RRP a brüsszeli bikkfanyelven a "Recovery and Resilience Plan", azaz "újjáépítési és ellenállási terv" rövidítése. Ilyeneket kell írni a tagállamoknak, ha pénzt szeretnének felvenni abból az összesen 750 milliárd eurós (125 paksi reaktor árának megfelelő) keretből, amelyet az Európai Bizottság helyezett készenlétbe, hogy a koronavírus okozta gazdasági károkat enyhíteni lehessen. A pénz egy része vissza nem térítendő támogatás, a másik része kedvezményes hitel.

A magyar kormány már tavaly májusban beadta a saját RRP-jét. Már a beadás előtt lehetett sejteni, hogy a terv nem lesz jó, mert nem fog megfelelni a kritériumoknak. Alapvetően két típusú kritériumról döntöttek a tagállamok vezetői - többek között Orbán Viktor is megszavazta ezeket:

• Meghatározták, hogy mennyit kell a keretből zöld energiára, digitalizációra és más dedikált célokra költeni. Ezt a felosztást a magyar terv képes volt megugrani.
• Meghatározták, hogy a pénzköltési tervnek figyelembe kell vennie, milyen reformokat javasolt az adott országnak az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlásaiban. Ezek az ajánlások évente kiadott értékelések, leginkább a gazdaságpolitika irányáról. A magyaroknak írt ajánlások között hangsúlyos szokott lenni a közbeszerzési rendszer javítása a túl magas korrupciós kockázat miatt. Ez az, amit a magyar terv nem teljesített, mert se költeni nem kívánt rá, se a szabályokon javítani nem kívánt.

A terv már 2020 ősze óta készült Budapesten. 2021 április elejére készen is lettek, még nyilvánosságra is hozták. A tervben az szerepelt, hogy a magyar kormány a rendelkezésre álló hitelt és a támogatást is fel akarja venni, minden eurónak találtak helyet benne.

Aztán Orbán Viktor váratlanul bejelentette Brüsszelben, hogy a kedvezményes hitelt mégse kéri a kormány. Néhány hónap múlva inkább magasabb kamatra vett fel a magyar állam devizahiteleket.

A Magyarországnak járó pénz több mint a feléről Orbán feltehetően azért mondott le, mert szembesítették Brüsszelben, hogy a magyar terv elfogadhatatlan. Arra számított, hogy ha sokkal kevesebb pénzt kér, akkor kevésbé lesznek szigorúak a magyar terv elbírálásakor.

Nem így történt. A magyar tervet az Európai Bizottság tavaly május 12. óta nem fogadta el, miközben a legtöbb tagállami tervet általában néhány hónap vizsgálódás után átengedte eddig - néhány kivétel azért még van.

Gyermekvédelmi álcaháló

Az Orbán-kormány egy hónappal a magyar terv leadása után, amikor már látszott, hogy a csonka változat is elakadt, megszavaztatta a parlamenttel a gyermekvédelmi törvénynek nevezett jogszabályokat. Ezek között szerepelt a homoszexualitás ábrázolásának tiltása a 18 éven alattiak előtt. Ez nagy felháborodást váltott ki az EU-s intézmények több fontos vezetőjéből, úgyhogy innentől kezdve a magyar kormány azt állította, hogy a helyreállítási alapból azért nem jön pénz Magyarországra, mert a brüsszeli genderőrület a gyerekeinket támadná, de nem hagyjuk.

A Bizottság az elnöke azóta levélben leírta, az egyik biztosa interjúban is elmondta, hogy a magyar terv elakadásának és a gyermekvédelmi törvénynek semmi közük egymáshoz. A magyar tervvel az a baj, hogy nem reagál az országspecifikus ajánlásokra, különös tekintettel a közbeszerzési rendszer reformjára.

Hogy a magyar közbeszerzés mennyire problémás, azt jól mutatja a Korrupciókutató Központ Budapest legutóbbi jelentése. A kutatás szerint 2011-2021 között az egyedi EU-s pályázatokon elnyerhető pénz több mint ötödét 12 ember vállalkozásai nyerték meg. E tucatnyi nyertes között volt Simicska Lajos (Orbán kollégiumi szobatársa), Mészáros Lőrinc (Orbán gyerekkori barátja), Tiborcz István (Orbán veje) is.

Szigorúbb ellenőrzést ígér a kormány

A magyar kormány a múlt héten olyan módosításokat mutatott be a Bizottságnak a magyar terven, amely az EU-s pályázatok alaposabb ellenőrzését ígéri.

Mindez azt jelenti, hogy Orbánék hiába beszélnek itthon a homoszexuális propagandáról, a valóságban a kormányhivatalnokok tudják, hogy a közbeszerzési rendszerhez kell hozzányúlniuk, ha pénzt akarnak Brüsszeltől. A hozzányúlásról Ágostházy Szabolcs államtitkár csütörtökön számolt be a Bizottság egy magas rangú hivatalnokának, tudtuk meg nem hivatalos brüsszeli forrásból.

Ha a Bizottság e változtatások nyomán jóváhagyná a magyar tervet, akkor még a tagállamok pénzügyminisztereinek is szavazniuk kell a dokumentumról ahhoz, hogy abból pénzt lehessen lehívni. A jóváhagyás nyomán 13 százalék előleget lehet kérni, utána pedig a tervben foglaltak teljesítését a Bizottság folyamatosan monitorozza, és ennek megfelelően engedi az újabb részletek folyósítását. 2023 végéig lehet kérni a folyósításokat, azaz minél később kezd hozzá a kormány, annál kisebb az esélye, hogy a rendelkezésére álló keretet mind le tudja hívni.

Az ellenzéknek van egyébként egy saját RRP-je is, amire lecserélné a mostanit, ha megnyerné a választást. Abban a tervben a hitelt és a támogatást is mind lehívnák (5,8 milliárd eurót). Amikor a kampányban megkérdezték az ellenzékieket, hogy miből akarnak fizetésemeléseket, támogatásokat, szolgáltatásokat fizetni, akkor mindig erre a keretre mutattak, hogy az Orbán-kormánnyal szemben ők képesek lennének ehhez hozzáférni.

A bolgár és a magyar esélyek a legrosszabbak

A magyar terven kívül a bolgár, a svéd és a lengyel ragadt még be, illetve a holland kormány nem is adott be még tervet. A lengyelek és a bolgárok problémája szintén a jogállami keretekkel függ össze.

Több lengyel lap is arról írt azonban ezen a héten, hogy a varsói kormány napokra van attól, hogy megállapodjon a Bizottsággal a lengyel tervről. Ehhez kellett egy törvénytervezet, amit a lengyel államfő nyújtott be, és részint teljesíti az EU-s intézmények fő követelését a bírósági ügyekben, illetve kellett a háború és a menekültválság is, amely a lengyel kormányra különösen nagy terheket ró.

A svéd terv jóváhagyása heteken belül várható, ők fél évvel a magyar kormány után adták csak le a tervüket, ezért csúszott mostanáig az értékelése.

Így ha a lengyeleknek a várakozásuknak megfelelően tényleg sikerül elfogadtatni a saját tervüket, akkor már csak a magyar és a bolgár tervek maradnak hátra, mindkét ország esetében a magas korrupciós kockázatok miatt.

A keretből eddig pénzt kapott országok:

• Belgium: 770 millió euró,
• Ciprus: 157 millió euró,
• Csehország: 925 millió euró,
• Dánia: 201 millió euró,
• Észtország: 126 millió euró,
• Finnország: 271 millió euró,
• Franciaország: 12,5 milliárd euró,
• Görögország: 4 milliárd euró,
• Horvátország: 818 millió euró,
• Lettország: 237 millió euró,
• Litvánia: 289 millió euró,
• Luxemburg: 12,1 millió euró,
• Málta: 41 millió euró,
• Németország: 2,25 milliárd euró,
• Olaszország: 24,9 milliárd euró,
• Portugália: 2,2 milliárd euró,
• Románia: 3,7 milliárd euró,
• Spanyolország: 19 milliárd euró,
• Szlovákia: 823 millió euró,
• Szlovénia: 231 millió euró.