Orbán Viktor a pénteki brüsszeli EU- és NATO-csúcs után a közmédiának adott nyilatkozatában megint arról beszélt, hogy „vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak, és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból.” Az elmúlt napokban megkergült magyar diplomáciáról szóló cikkünkben részletesen leírtuk, miért félrevezető ez, illetve több másik, a friss miniszterelnöki interjúban is elismételt gondolatmenet.
Az alábbiakban az MTI összefoglalójának újszerű részeit idézzük.
Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős. „Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország - mondta. A miniszterelnök szerint, ha a magyarok maguk is megteszik, amit meg kell tenni, van hadseregük és azt felvonultatják a határhoz, ha látszik, hogy „készen állunk, hogy megvédjük magunkat”, akkor a többi szövetséges ország is segíteni fog bennünket. „Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon” - jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik. Úgy értékelt:
minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország.
Az energiaárakról szólva Orbán Viktor kifejtette: a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az energiaárak az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború „rátett még egy lapáttal”. Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést.
A miniszterelnök szerint azonban a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van. Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit „Brüsszelben csinálnak”, és ami „szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát”, mert abból indul ki, hogyha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát. Orbán szerint viszont nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert
„ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal”
Miután az ukrán elnök az egész világ előtt szállt bele Orbánba, még a Covid-hírlevél is ezt próbálta elmagyarázni a magyar választóknak, a fő fideszes influenszer pedig már leügynöközte és az ellenzék szekértolójaként írta le Zelenszkijt.
A piszkos munkát másokra hagyva, Orbán Viktor úgy nyilatkozott:
meg kell érteni Zelenszkijt,
egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót, és azonnal beavatkozna. Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot, mondta, „ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet”.
Szerinte az ukránoknak teljesen érthető szempontja, hogy azt kérik: a NATO menjen be, vállaljon légicsatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor „mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok”.
Nem létező veszélyekkel harcol, nem létező pénznek örül, nem létező számokra hivatkozik a magyar kormány a háború kitörése óta.
Nem érti, miért tétovázik a magyar miniszterelnök a fegyverek átengedésében, hiszen ugyanolyan tömeggyilkosságok zajlanak Ukrajnában, mint annak idején Budapesten. De Orbán nemet mondott.
Egyre változatosabb célokra használják az oltási regisztrációnál megszerzett e-mailcímeket.
Rákay Philip szerint az ukrán elnöknek szégyellnie kellene magát, miután beszólt Orbánnak.