Több mint 600 ukrán weboldal ellen intézett hekkertámadást a kínai kormány a háború előtti napokban, írja ukrán titkosszolgálati iratok alapján a brit Times. Az ukrán védelmi minisztériumot, a pénzügyminisztérumot, a határvédelmet, a nemzeti bankot, a vasúttársaságot és az atomerőműveket is célba vették.
Az adatlopás mellett az volt a céljuk, hogy feltárják, milyen módon lehetne leállítani vagy megzavarni a védelmi és polgári infrastruktúrát. Oroszországnak szintén voltak hasonló próbálkozásai, de az ukránok szerint a kínaiak világosan elkülöníthető nyomokat hagytak maguk után.
Kína nem sokkal a téli olimpia lezárása előtt indította a támadássorozatot, ami február 23-án, egy nappal Ukrajna lerohanása előtt érte el legnagyobb intenzitását.
Névtelen amerikai titkosszolgálati források megerősítették az információkat, a britek pedig közölték, hogy nemzetközi partnereikkel együtt vizsgálják az ügyet.
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi olimpia megnyitója előtt, február 4-én Pekingben tárgyaltak, a találkozóról kiadott ötezer szavas közleményükben „határtalanként” jellemezték a két ország barátságát, elítélték a NATO bővítését, és közölték, hogy ők együtt teremtenek majd „igazi demokrácián” alapuló új világrendet.
Egy március elején nyilvánosságra került nyugati hírszerzési jelentésből arra lehetett következtetni, hogy a kínai vezetés valamilyen mértékben tisztában volt Putyin háborús szándékával az orosz invázió kezdete előtt is. A hekkertámadásról szóló hírek is ezt erősítik, bár Kína tagadta, hogy tudomása lett volna Putyin terveiről.
Peking speciális helyzetben van, igyekszik középen egyensúlyozni a háborúval kapcsolatban, de ezt valószínűleg nem lehet a végtelenségig fenntartani. Hszi pénteken egyeztetett uniós vezetőkkel, akik felszólították, hogy ha nem is támogatja a nyugati szankciókat, semmiképp se nyújtson segítséget Oroszországnak. Korábban Biden amerikai elnök is komoly következményekkel fenyegetett arra az esetre, ha Kína támogatná az oroszokat.
Hírszerzésük szerint ők kérték meg Vlagyimir Putyint, hogy halassza a pekingi téli olimpia utánra Ukrajna lerohanását.
Moszkva és Peking szoros stratégiai kapcsolatot alakított ki, Hszi és Putyin személyes szövetségesként tekintenek egymásra. Ukrajna lerohanása után a kínaiak az „oroszbarát semlegesség” felé mozdultak el, de ahogy durvul a harc, egyre bátrabban küldenek olyan üzeneteket, hogy nem tetszik nekik Putyin háborúja.
Ehhez ügyes helyezkedés mellett persze némi szerencsére is szükségük lesz majd.