Nemrég elég részletesen írtam arról, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése a tavaszi szünet előtt/alatt előállt egy, az egyetem struktúráját jelentősen átalakító javaslattal, a reformot pedig nagyon hamar szeretné is végigvinni. Ennek részeként a rektor múlt hét kedden, rögtön az egyetemi tavaszi szünet után szenátusi ülést hívott össze, aminek döntenie kellett, hogy támogatja-e az egyetem most működő struktúráját szétverő és nagyon gyorsan máshogy összerakó javaslatot.
A szenátus össze is ült múlt hét kedden, és hosszas vita után végül megszavazta a javaslatot, vagyis a Corvinus elég gyökeresen át fog alakulni a következő két hónapban. Ennek pedig az egyetem vezetése immár a szenátusi döntés adta legitimációval állhat neki.
Az ülés óta viszont több jelenlévővel is beszéltem, akinek az elmondása szerint ehhez az eredményhez több is kellett meggyőző érveknél. Éppen ezért érdemes megnézni, hogyan is zajlott ez a pár órás szenátusi ülés, és milyen dráma játszódott le az egyetemet vezető rektor és elnök, valamint a jelen lévő szenátusi tagok között. Mindez pedig egy újabb fejezetére világít rá annak, milyen hatalmi és szemléletbeli változások várhatnak még az alapítványivá váló egyetemekre, vagyis a magyar felsőoktatás nagy részére.
Ahogy azt korábbi cikkemben írtam, az Budapesti Corvinus Egyetem vezetői lényegében a tavaszi szünet első napján küldtek körbe egy, a címoldallal és a „köszönjük a figyelmet” feliratú záró diával együtt 14 oldalból álló powerpoint-prezentációt, aminek „Az akadémiai szervezet megújítása” címet adták. Ez viszonylag vázlatosan azt mutatta be, hogy a mostani tanszékeket és intézeteket szétszednék, és 11 nagyjából egyenlő méretű, nagyjából diszciplináris alapon szerveződő intézetbe raknák újra össze. A folyamat eredményeképp egy intézetbe kerülne a korábban külön karokat kitevő közgazdaság-tudományi területet, több külön intézetre szednék a pénzügyi-számviteli, vállalat-gazdaságtani és vezetéstudományi intézeteket, a kommunikációt leválasztanák a társadalomtudományokról, hogy a marketingterülethez csatolják, és létrehoznának egy külön fenntarthatósági intézetet, amelyben egy egységben lenne a turisztika a környezet-gazdaságtannal. A BCE oktatói közül sokan nem értenek egyet ezzel az ötlettel, bár forrásaink szerint vannak olyanok, akik reménykednek benne, hogy az ő területük a változás nyertese lehet.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Már keresik az új intézetvezetőket.
Teljesen újraszerveznék az egyetem intézeteit, szétszedve az évtizedek alatt kiépült struktúrákat. Minderről a tavaszi szünet alatt értesítették az oktatókat, jövő héten pedig már a szenátus elé is viszik a javaslatot. Komoly szakmai vita nem előzte meg az egyetemet teljesen átformáló tervet.
A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.