A kormány szerint azért jó a magasabb inflációs környezet, mert az ösztönzi a bérnövekedést

Csuda jól fognak idén is élni a magyarok - ez derül ki a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programból. Csak néhány példa az Orbán-kormány optimizmusára:

A kormány intézkedései mellett a magas foglalkoztatás és a kétszámjegyű átlagos béremelkedés is biztosítja a reáljövedelmek és ezáltal a fogyasztás növekedését – a megemelkedett infláció ellenére is. Mindezek következtében a fogyasztás dinamikus bővülése továbbra is érdemben járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményének emelkedéséhez.

Tehát az elképesztő infláció ellenére dinamikusan fog bővülni a lakosság fogyasztása. Lássuk a következőt:

2022-ben ismét kétszámjegyű bérnövekedés valósulhat meg, melyet az év eleji kedvező konjunktúra, a bérminimumok emelésének
tovagyűrűződő hatása, a feszes munkaerőpiaci és a magasabb inflációs környezet, illetve a közszféra bérfejlesztései is ösztönöznek. Összességében 2022-ben is az infláció mértékénél magasabb átlagbéremelkedés valószínűsíthető, így idén is, valamint a
következő években is folytatódhat a keresetek reálértékének emelkedése

Tehát azért jó a magasabb inflációs környezet, mert az bérnövekedést ösztönöz. Úgy kalkulálnak, hogy az áremelkedés üteme a magas energiaárak bázisba épülésével 2023-ban csökkenhet érdemben.

A Portfolio arról írt, hogy a dokumentum szerint 4,3 százalékos gazdasági növekedést, a bruttó hazai termék 4,9 százalékára csökkenő költségvetési hiányt és 76,1 százalékára javuló államadósságot vár a pénzügyi kormányzat 2022-re. Az mfor.hu pedig azt emelte ki belőle, hogy nyoma sincs benne a költségvetési és monetáris politika (jobban mondva, azok irányítói, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök) között meglévő, időnként heves véleménykülönbségnek.