A szokásosnál sokkal kevesebb rákbeteget szűrtek ki a koronavírus-járvány első évében, 2020 tavaszától 2021 tavaszáig. Az emlőrákkal, tüdőrákkal, illetve vastag- és végbélrákkal diagnosztizált betegek száma 10-20 százalékkal esett vissza, de abban az időben, amikor leállították a szűrőprogramokat, ennél is nagyobb, 25-30 százalékos volt a csökkenés.
Ez egyfelől annak tudható be, hogy az egészségügyi rendszer nagyrészt a covidos betegekkel volt elfoglalva, másfelől annak, hogy az emberek akkor sem mentek feltétlenül orvoshoz, amikor megtehették volna.
Tavaly nyáron, a harmadik hullám utáni fellélegzés idején hónapok óta kezeletlen rákbetegekkel is találkoztak az orvosok. Többek közt ők lehetnek a járvány közvetett áldozatai, akik akár hónapokkal, évekkel a vírus lecsengése után fognak meghalni.A helyzet javítása érdekében fontos lenne mielőbb pótolni az elmaradt szűréseket, figyelmeztet a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) új kötete, amelyben a járvány egészségügyi, oktatási, munkaerőpiaci és pszichés-közösségi hatásait mérik fel.
Más betegségek is ellátatlanok maradtak. A járvány kezdetétől 2021 őszéig szinte végig a szokásosnál 10-25 százalékkal kevesebb szívinfarktusos beteget ápoltak kórházban, miközben ugyanannyian haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben.
Hasonló a helyzet a mentális betegségekkel. A járvány elején 40 százalékkal esett vissza a pszichiátriai fekvőbetegek száma, ami a következő hónapokban is a megszokott szint alatt maradt. A pszichiátriai ellátás a koronavírus előtt is gyenge lábakon állt, de azóta súlyosbodott a szakemberhiány, és anyagi-szervezési okokból különösen nagy késéssel indították újra ezeket az osztályokat. A hiányos ellátás és a járvány mentális terheinek következtében 2020-ban megugrott az öngyilkosságok száma.
A kötetben a járvány halálozási statisztikáit is elemzik. Lakosságarányosan nálunk regisztrálták a második legtöbb covidos áldozatot az Európai Unióban, amire a kormány általában azzal válaszol, hogy többlethalálozásban viszont a középmezőnyben vagyunk.
Ez a mutató azt méri, mennyivel haltak meg többen Magyarországon, mint járványmentes időszakban szoktak, beleértve azokat is, akik a hivatalos nyilvántartás szerint a vírus áldozatai, és azokat is, akik egész más okból vesztették életüket. Így pontosabb képet kaphatunk a járvány hatásairól: a kiesett egészségügyi ellátások például tovább növelik a halálozást, míg a lezárások miatt elmaradt influenzajárvány vagy a csökkenő autóforgalom sokak életét megmentheti.
A szerzők számítása szerint a járvány kezdetétől 2022 elejéig nagyjából 40 ezerrel haltak meg többen, mint a 2015-2019-es trendek alapján várható lett volna.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Sok ilyen esettel találkoznak az orvosok. A járvány visszaszorulásával hónapok óta ellátatlan betegek jelentek meg a rendelőkben. Az egészségügyi dolgozók fáradtak, de szabadságra is alig tudnak menni.
A járvány tovább sorvasztotta a pszichiátriai ellátást, így sokan nem kapják meg az ellátást, amire szükségük lenne.
Szinte kizárólag a férfiaknál.
Orbán Viktor tavaly júniusban ígért elemzést arról, miért magas a magyar covidos halálozás. Azóta rendre türelmet kértek, majd egyszer csak azt mondták: másfél hónapja nyilvánosságra hozták a tanulmányt. Hiába kérdeztük, hol van.
Egy friss kutatás szerint a hátrányos helyzetű gyerekek harmada kiesett az oktatásból. Hiányoznak az eszközök és az internetkapcsolat, és közben a megélhetés gondja is rászakadt a gyerekekre.
A járvány idején sok gyereket képtelenek elérni az iskolák.