Bár az orosz-ukrán háború immár sokadszorra is bebizonyította, hogy válság esetén a befektetők első dolga a náluk lévő kelet-európai valuták elszórása, a forint folyamatos gyengülése ellenére az euró megítélése még mindig minimum ambivalens a magyar gazdaságpolitika vezetői körében.

Erre lehet következtetni abból, hogy Nagy Márton, a gazdaságfejlesztési tárca várományosa a szerdai bizottsági meghallgatásán azt mondta:

Az euró bevezetése rövid és közép távon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja.

A rövid táv 1 éven belüli időt, a közép táv pedig 1 és 5 év közötti időt jelent. Arról már Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt tavaly augusztusban, hogy a 2022-26-os parlamenti ciklusban még korai lenne dönteni az euróbevezetés időpontjáról. Az viszont újdonság, hogy Nagy Márton szerint már hosszú távon sem prioritás az euró, vagyis ha az Orbán-kormányon múlik, akkor elképzelhető: hiába kötelezi az országot az uniós belépési szerződés az eurózónához való csatlakozásra, ennek ellenére soha vagy csak a nagyon távoli jövőben lehet majd euróval fizetni Magyarországon.