Ursula von der Leyen május 4-én jelentette be, hogy az Európai Bizottság olajembargót javasol Oroszországgal szemben. Ez lenne a hatodik EU-s szankciós csomag a háború kitörése óta, de az első, amihez közel egy hónap kellett, hogy a tagállamok legalább elvi szinten elfogadják. Az EU tekintélyét csorbító huzavona elsősorban a magyar kormány ellenállásán múlott.
A május 31-re virradó éjszakára végül megszületett a politikai megállapodás az embargóról, bár sok fontos részletet még mindig nem tisztáztak a tagállamok vezetői.
Annyi világos, hogy a 4-én bemutatott bizottsági javaslat felpuhult. A hétfő éjjeli megállapodás szerint nem lesz teljes az embargó, mert Magyarország, Csehország és Szlovákia továbbra is vehet vezetékes orosz olajat, és ha akarna, akkor vehetne Németország és Lengyelország is.
Az olajembargó tehát tökéletlen, de még így is ez lehet a legjelentősebb európai szankció Oroszország ellen az orosz jegybank eszközeinek befagyasztása óta. Tavaly az EU-ban felhasznált olaj negyede Oroszországból származott, de 2023-tól ez az arány 3 százalékra csökkenhet. Tavaly az EU-s tagállamok naponta (!) mintegy 360 millió eurót költöttek orosz olajra. Ennél biztosan sokkal kevesebbet szedhet be Oroszország jövőre.
Hosszú távon jelent ez igazán nagy problémát az oroszoknak, mert elveszítik azt a piacukat, ahová a legkisebb szállítási költséggel tudtak olajat vinni. Ha az európai finomítókat sorra átállítják más típusú olajokra, és beválnak az új beszállítók is, akkor ezt a piacot akkor sem tudják gyorsan visszaszerezni, ha a háború úgy érne véget belátható időn belül, hogy a szankciót feloldják.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?2024 végéig tolnák ki a magyarokra és szlovákokra vonatkozó kivételt, ha nem vétózzák meg az új szankciót. A csehek és a görögök is kaphatnak haladékot. Puhul az embargó, de még így sincs megegyezés.
Pénteken levelet írt Ursula von der Leyennek, amiben mégis igényt tart az olcsó európai hitelre. A magyar kormány nagyon sürgeti a Bizottságot, hogy adjon pénzt, és ezért még egy új, korrupció-ellenes testület felállítását is megígérte.
A jogállamisági mechanizmus jegelése megmutatta, hogy meddig lehet elmenni egymás ellenőrzésében. A vitának azonban nincs vége.
Ujhelyi István EP-képviselő megkérdezte a bizottság elnökét, hogy igaz-e, amit a magyar kormány állít. A válasz szerint nem igaz.
A levél a 444-hez is eljutott. Amíg a Bizottság nem nyitja meg az újjáépítési alap pénzeit, addig a magyar kormány nem mond le az orosz olajról, még évek távlatában sem.
Az első nyugati értékelések szerint a magyar miniszterelnök elérte, amit akart az orosz olajembargó ügyében.