Ma szavazza meg a parlament a háborús veszélyhelyzet elrendelését, így a továbbiakban a kormány a rendeleteivel akár a törvényektől is eltérhet, arra is lehetősége van, hogy a mindenkit megillető alapjogokat az általában elfogadhatónál erőteljesebben korlátozza vagy egyenesen felfüggessze.

A hivatalos indoklás szerint arról van szó, hogy a kormánynak „minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, valamint annak biztosítása végett, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit”.

A valóságban pedig arról van szó, hogy a több mint két évig tartó veszélyhelyzet megszüntetése után alig két héttel újra, immár más indokkal, teljhatalmat kap a kormány.

Ehhez a 10. alkotmánymódosítás kellett, amelyet a parlament gyorsan elfogadott, Novák Katalin köztársasági elnök pedig nem sokkal később alá is írt. Ahogy arra a TASZ is emlékeztetett, 2020-ban Gulyás Gergely még azt ígérte, „hiába vádol minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban”.

A jogvédő szervezet szerint azonban a kormány az újabb különleges jogrenddel és az újabb alaptörvény-módosítással ismét a saját igényeihez igazítja a játékszabályokat. A rendeleti kormányzás pedig még tovább csökkenti a parlament jelentőségét.

A parlament emellett dönt majd Szabó Tímea, Tordai Bence és Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló mentelmi ügyében. A két képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége, a nemzetiségi képviselő mentelmi jogának felfüggesztését pedig választás rendje elleni bűntett miatt kérte az illetékes bíróság.