A „háborús infláció” kifejezés lett a kormányzati kommunikáció új terméke, Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában is elmondta sokszor, hogy az árak az orosz-ukrán konfliktus miatt szabadultak el itthon is.
A háborúnak egészen biztosan köze van az áremelkedéshez, ha nem is teljesen fogható erre. Magyarországon már az orosz invázió, sőt a koronavírus előtt is tartósan magasabb volt a pénzromlás üteme, mint az EU-s átlag. 2021 őszén, augusztustól novemberig, tehát a háború előtt, az egész EU-ban nálunk volt a legmagasabb az infláció. Elemzők szerint az áremelkedésekben fontos szerepe volt annak, hogy a kormány nagy mértékű osztogatást folytatott a választásokra készülve, miközben a forint is gyengült.
És ha a magas infláció nem lenne elég, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter szerint már jobban kell félni a recessziótól.
Mi az ábra? című sorozatunk első részben a regionális valutákhoz képest is feltűnően rossz bőrben lévő forinttal foglalkoztunk, a másodikban azzal, hogy úgy hajtjuk az autókat, mintha nem lenne az egekben az üzemanyagár a világban, a harmadikban pedig Rétvári Bence állítását néztük meg, hogy valóban a kormányzati járványkezelés sikerét mutatja-e a magyarországi többlethalálozási adat.
Az új kommunikációs képlet: háború = infláció, béke = nincs infláció, valójában ennél összetettebb a helyzet.
Motorberúgást, kurblitekerést, haderőfejlesztést hirdetett a miniszterelnök a rádióban. Sokszor elhangzott az új kulcsszó: háborús infláció.
„Öveket becsatolni, recesszióra felkészülni!” – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter. Szerinte az inflációnál is rosszabb a recesszió, ezért a kormány feladata a munkahelyek védelme lesz.
A cseh, lengyel, horvát, román valuta él és virul.
És még csak most jön a nyári csúcsidőszak, éppen egy üzemanyaghiányos helyzetben.
Szerinte a sokszor legyintéssel elintézett magyar egészségügy jobban működött, mint a legtöbb gazdagabb ország egészségügye.