A globális kereskedelmet szabályozó Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 164 tagállamával a globális GDP több mint 98 százalékát képviseli. Jelenleg válságban van – kritikusai szerint pedig sokféleképpen alakulhat a jövője.

A WTO legfőbb feladata a globális gazdasági növekedés elősegítése a tagállamok közötti kereskedelem könnyítésével. Ezt sokféleképpen teszi, de elsősorban fórumként szolgál a különféle tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Erre többféle vitarendező testületet hoztak létre. Másik fontos feladata, hogy felügyelje, a tagállamok valóban betartják-e a megállapodásokat.

A WTO 1995-ös megalakulása óta egyre több kritikát kap különböző politikai oldalakról. Az utóbbi évtized globális krízisei megmutatták, hogy a korlátlan szabad piacra irányuló törekvések ha nem is megbuktak, de sok szempontból gyenge lábakon állnak. A szervezet ebben a formában nem képes érdemben reagálni a 21. század globális krízisei okozta kihívásokra. Mindezt maga a WTO is felismerte, legutóbbi miniszteri konferenciáján a reformok szükségességéről is tárgyaltak.

A problémák a szabad globális kereskedelem működéséből fakadnak, és nem választhatók szét, sok esetben egymást gerjesztik:

• a szervezet csak lassan tud reagálni, mert a döntések meghozatalához teljes egyetértésre van szükség, ami
• a berögzült struktúráknak – centrum, félperiféria, periféria – köszönhetően kialakult érdekellentétek miatt nehézkes, pedig
• a globális krízisek amúgy is egyre erősebben terhelik a kereskedelmet, ezek megoldásához viszont a tagállamoknak gyorsan kellene reagálniuk,

és akkor vissza is jutottunk az elejére, a WTO döntésképtelenségéhez.