Nagyszabású kutatást indított az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete a külföldre költözött magyarok körében. Szeretnék, ha minél többen válaszolnának az itt elérhető kérdésekre.
A mostani felmérés egy évek óta tartó kutatássorozat része. Korábban két online kérdőívben és személyes interjúkban vizsgálták a kivándorolt magyarok helyzetét, összesen több mint 20 ezer embert megkérdezve. Az eredményekből több tanulmány született, írt róla a Qubit, de olvashatunk róla a Regio folyóiratban, vagy a Kovách Imre által szerkesztett kötetben, amivel a 444-en is foglalkoztunk.
A kutatók most többek közt arra kíváncsiak, milyen okból döntöttek a válaszadók a kivándorlás mellett, mennyire illeszkedtek be az új környezetükbe, illetve milyen kapcsolatokat ápolnak más magyarokkal és Magyarországgal. Kérdeznek a járvány és az ukrajnai háború hatásairól is.
„Fontos, hogy az adatfelvétel híre minél több külföldre költözött magyarhoz eljusson, és minél többen válaszoljanak a kérdésekre. Az adatfelvétel várhatóan szeptember közepéig zajlik, az első eredményeket legkésőbb jövő év elején fogja a Társadalomtudományi Kutatóközpont közölni” - írják.
Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.
Milyen társadalmi érdekek hajtják a Fidesz népszerűségét? Milyen csoportokra támaszkodik a hatalom elsősorban? Hogyan szivárog be oda, ahová nem is gondolnánk? És hol vannak hajszálrepedések?