Tipikus EU-s feloldását hozta az Európai Bizottság egy látszólag feloldhatatlan dilemmának: büntetett is, meg nem is, teret hagyott a kompromisszumnak, és lehetőséget adott arra, hogy a politikusok sokféleképpen keretezzék a biztosok vasárnapi döntését. A dilemmát az okozta, hogy ezen a héten muszáj volt eldönteni, hogy a Magyarország elleni mechanizmust elengedjék, vagy büntetés kiszabását javasolják. Ebből lett az, hogy

javasolják a büntetést, de közben időt adnak még a magyar kormánynak, hogy elkerülhesse az EU-s pénzek elvonását.

Johannes Hahn költségvetési biztos a döntés vasárnap délelőtti bejelentésekor azt mondta, a magyar igazságszolgáltatási, ügyészségi és közbeszerzési rendszer nagyon problémás, de a magyar kormány nagyon fontos reformintézkedéseket, 17 új törvény meghozását ajánlotta fel.

A Bizottság három magyar operatív program 65 százalékának elvonását javasolja, ez összesen 7,5 milliárd euró veszteséget jelentene, ami a harmada a Magyarországnak járó kohéziós pénzeknek. A büntetés élesítéséről a tagállamok kormányainak kell szavazniuk. Ugyanakkor a Bizottság azt is javasolja, hogy november 19-ig még várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat.

A magyar jogállamiság miatt aggódok mondhatják, hogy lám, a Bizottság végre tényleg bevetett egy nagyon éles fegyvert, hatalmas pénzek elvonását kezdeményezte. A magyar kormány pedig mondhatja, hogy sikerült időt nyerni, a felajánlásai nyomán hónapokon belül lezárulhat a vita, és elmúlik a pénzelvonás fenyegetése.

A vasárnapi bejelentés alapján a Bizottság nem kiéheztetni, hanem a magyar közbeszerzési rendszer javítására akarja rávenni az Orbán-kormányt. A magyar kormány pedig soha nem látott módon, külső nyomásra ígér most reformokat.

Olyat tesznek Orbánék, amit eddig elfogadhatatlannak tartottak