Akkor követel Magyarország tűzszünetet, amikor senki sem lát alapot a tárgyalásra
Orbán Viktor miniszterelnök hetente többször is elmondja szeptember óta, hogy azonnali tűzszünetre lenne szükség az orosz-ukrán háborúban, amit csak közvetlen amerikai-orosz tárgyalás tudna biztosítani.
Lényegében egy új jaltai egyezmény megkötését javasolja ezzel, hasonlóan ahhoz, amit Putyin még 2015-ben kért Obamától, a Krím megszállása után az ENSZ akkori ülésén. Orbán így fogalmazott például múlt kedden Berlinben:
„Én az azonnali tűzszünet mellett vagyok, az azonnali tárgyalás mellett vagyok. Mindegy, hogy az ukránok erről mit gondolnak.”
A háború elején az ukrán sajtó arra panaszkodott, hogy a német és a francia kormány is a kijevi vezetés háta mögött erőszakolna ki valamiféle tűzszünetet, az orosz hódítás elismerésének árán is, hasonlóan a 2014-es időkhöz. Csakhogy azóta Berlin és Párizs visszavonult az ilyen tervektől, illetve egyre elkötelezettebben támogatják az ukránokat.
Nyár vége óta a háború látványosan eszkalálódott, és ezzel a tűzszüneti koncepció még távolabb került a reálistól. Múlt szerdán az amerikai, pénteken pedig az orosz elnök jelentette ki, hogy nem kíván a másikkal találkozni, és ezzel mintegy vissza is utasították az Orbán által javasolt rendezési tervet.
David Pressman, az USA budapesti nagykövete hétfői közleményében így fogalmazott: „Az utóbbi időben számos magas rangú magyar tisztviselőt hallottam arról beszélni, hogy békét akarnak. Egyetértünk.
Azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen. És tudjuk, hogy egyetlen ember vethet véget neki. Ha Putyin abbahagyja a harcot, a háborúnak vége lesz. Ha Ukrajna hagyja abba a harcot, Ukrajnának lesz vége.
Akik a politikai fórumokon a békéért állnak ki, jól tennék, ha nyomást gyakorolnának Putyinra, hogy vessen véget a borzalmaknak.”
Ugyanezen a hétfőn Szijjártó Péter külügyminiszter egyetlen EU-s tagállamként nem szavazta meg az ukrán hadsereg kiképzését segítő európai programot. Illetve közölte a kollégáival, hogy legközelebb a magyar kormány már nem biztos, hogy támogatni tudja a közös fegyvervásárlási program meghosszabbítását. (A tagállamok egy újabb, 500 millió eurós katonai segélyt hagytak jóvá hétfőn Ukrajna számára, ezt egyelőre a magyar kormány is megszavazta.) Szijjártó a magyar különutasságot azzal indokolta, hogy Magyarország békét, tűzszünetet akar.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
A menekülthullám naggyá tette Oroszországot
Ha van ország, amelyiknek nagyon jót tett a menekülthullám, akkor az Oroszország. Putyin visszaköveteli a jaltai rendet, és hosszú évek után most meg is kaphatja, ami szerinte neki jár.
Magyarország egyedüliként nem szavazta meg, hogy az EU kiképzőmisszióval segítse Ukrajnát
Nem veszünk részt benne, nem küldünk kiképzőket.
Orbán Viktor, a magányos galamb
Miközben az EU és a NATO újabb fegyvereket küld Ukrajnának, Orbán Viktor egyetlenként a nyugati szövetségen belül azt hirdeti, hogy úgyis az oroszok nyernek majd, úgyhogy felesleges minden áldozat. Szerinte ez szláv belháború, nem a mi ügyünk. De akkor miért kell az oroszok közeledésére hivatkozva rohamtempóban fejleszteni a magyar hadsereget?
Súlyos, akár katonai következményei is lehetnek az északi gázvezetékek kilyukadásának
Egyelőre még csak annyi biztos, hogy robbanások történtek a vezetékeknél. Ha az derülne ki, hogy az orosz hadsereg robbantotta fel európai területen a vezetékeket, akkor a háború túllépett az ukrán határon.
Német miniszter: Nem lehet kizárni, hogy idegen hatalom áll a szombati vonatszabotázs mögött
A berlini rendőrség a hétvégén még nem talált ilyesmire utaló nyomot. Hétfőn viszont már Ursula von der Leyen is arról beszélt, hogy Európa infrastruktúrája új hadszíntérré válhat.
Baleset lehetett a Barátság szivárgása Lengyelországban
A tűzoltók is dolgoznak a károk elhárításán.
Putyin atomfegyverhez nyúlhat akkor is, ha biztos hadserege vereségében
Ha tart az ukránok győzelmétől, akkor Oroszországot kiteheti a NATO támadásának, hogy az USA-val köthessen végül békét. A taktikai atombomba egyáltalán nem kicsi, és másképpen pusztít, mint Csernobil.
