Nehéz nem észrevenni, tíz év alatt mennyire megváltozott a kormány hozzáállása a rászorulókhoz, ami most abban csúcsosodik ki, hogy törvényben szentesítenék: az állam utolsóként jön a sorban, ha felelősséget kell vállalni a szegényekért.

Az uniós statisztikai hivatal adataiból kiderül, GDP-arányosan jóval kevesebbet költ most az állam szociális juttatásokra, mint 2010-ben. Ide tartozik minden természetbeni és pénzbeni támogatás, ami

• a betegeket,
• a rokkantakat,
• az időseket,
• az árvákat, özvegyeket,
• a családtagjaikat, gyerekeiket gondozókat,
• a munkanélkülieket
• és a lakhatási nehézséggel küzdő embereket

segíti (az egészségügyi ellátás és a nyugdíj nem ebbe a kategóriába esik). 2009-ben a GDP 22 százalékát költötte az állam ilyen juttatásokra, 2020-ban a 18 százalékát, de a 2019-es mélyponton a 16,4 százalékot is elértük.