„Bár vagy egy évtizede arról győzködik Magyarországot, hogy az oroszok megbízhatatlan partnerek, tények bizonyítják, nem ők használták fegyverként a gázt, hanem fordítva: az Európai Bizottság próbálta meg a szankciókon keresztül azt ellenük visszafordítani” - magyarázta Kövér László házelnök szombaton Orosházán, ahol az Orbán Viktor által is megszavazott uniós szankciók ellen kampányolt.
Kövér nem beszélt arról, hogy Oroszország több mint fél évvel Ukrajna megtámadása előtt szorongatni kezdte Európát, és radikálisan visszafogta a földgázszállításokat. Emiatt már tavaly ősszel megugrott a földgáz ára, ami idén tavasszal kezdett csökkenni újra, köszönhetően a fűtési szezon végének és annak, hogy Európa cseppfolyósított földgázzal kezdte feltölteni a tárolókat. Putyin erre a rubeles fizetésről szóló rendelettel, majd újabb szállítási korlátozásokkal reagált.
Kövér a „Mondjunk nemet a szankciókra!” nevű országjáró sorozaton vett részt, ám előadására csak Fidesz-tagok mehettek be, legalábbis így módosították a feltételeket, miután egy momentumos képviselő munkatársa is regisztrált.
Mivel a sajtót sem hívták meg, kénytelenek vagyunk az MTI beszámolójára támaszkodni, ami szerint Kövér arról is beszélt, hogy „Magyarország az első pillanattól kezdve elítélte Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. Magyarország alapvető nemzeti érdeke a független, demokratikus, prosperáló, saját polgárainak a szülőföldjükön nemzeti megkülönböztetés nélkül boldogulást biztosító Ukrajna létezése”.
A házelnök mégis az uniós „szankciós politikát” vádolta „Európa gazdaságának szándékolt tönkretételével”.
„Noha a szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem érintik az energiahordozókat, az önmagát önállósító Európai Bizottság újabb és újabb csomagokat készít, és a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette” - mondta Kövér, aki óvott a nukleáris energia szankcionálásától is. Szerinte az katasztrófa lenne Magyarország számára.
Valójában a gázra nem vetettek ki uniós szankciót, az olajembargó pedig még nem lépett életbe. Magyarország utóbbi alól mentességet kapott.
„Az Európai Bizottság azzal indokolta a szankciók bevezetését, hogy azok az oroszoknak fognak ártani. Ezzel szemben az oroszok fél év alatt annyi pénzt szedtek be az energiahordozókból, mint az azt megelőző év egészében” - mondta Kövér.
Az orosz kormány adatai alapján idén valóban nagyobb bevételre tesznek szert energiahordozókból (főleg kőolajból), de augusztusban már deficitre utaló jelek voltak a költségvetésben. Ráadásul a szankciók következtében Oroszországnak hiába lenne pénze, nagyon nehezen tudná ezt ipara, hadserege fejlesztésére fordítani.
Júliusban Rácz András, a 444-en is publikáló Oroszország-szakértő gyűjtötte össze, miért fájnak jobban a szankciók Oroszországnak, mint az EU-nak.
Kövér László előadásában elhangzott még: Soros, dollárbaloldal, migráció.
Már 2021 őszének elején, jóval a háború kitörése előtt felnyomta a Gazprom az európai árakat. Nem a szankciók ütöttek vissza, az inflációt meglódító mesterkedés korábban kezdődött.
A Gazprom legfontosabb európai vevői továbbra is veszik a földgázt. Azt mondják, hogy nem fizetnek rubelben, az oroszok pedig azt, hogy abban fizetnek. 54 gázkereskedőből eddig csak 3 állt ellen Putyin rendeletének.
Szinte nyoma veszett a többletnek, amivel júliusban büszkélkedhettek.
Nem lehet tudni, Oroszország mennyit keres a magas energiaárakon. Azt viszont igen, hogy a szankciók miatt nem tudják arra költeni, amire szeretnék. És egyáltalán nem biztos, hogy ha az EU visszavonná a szankciókat, Oroszország újra több gázt küldene Európába, és olcsóbb lenne az energia.
Még a legoptimistább orosz becslések is súlyos recesszióval számolnak.