Max Boot szovjet származású amerikai író, tanácsadó, hadtörténész arról írt a Washington Postban, hogy Oroszország könyv szerint harcol, csakhogy nem a jó könyv szerint. Szerinte ugyanis a lényeg a helyes katonai doktrína: az az intellektuális koncepció, ami a katonai erők kiképzését és felszerelését szabályozza, és ha ezt jól megértik, a csapatoknak jelentős előnyük lesz, de ha félreértik, akár leküzdhetetlen hátrányuk is keletkezhet.
Az Egyesült Államok hadserege nagyon jól értette ezt az 1991-es öbölháború előtt. Az 1982-es AirLand Battle-doktrína előrevetítette a precíziós lőszereket használó légierővel támogatott szárazföldi erők gyors mozgását. Az amerikai hadsereg azt tervezte, hogy így harcolna Európa síkságain a szovjet hadsereg ellen, de a koncepció jól bevált a szovjet fegyverekkel ellátott iraki hadsereg elleni harcra is az Arab-sivatagban. Az eredmény a modern hadtörténelem egyik legegyoldalúbb konfliktusa volt.
Az orosz hadsereg viszont egyáltalán nem boldogul az ukránnal, Max Boot szerint az offenzíva a teljes alkalmatlanságról tanúskodik, és bár a lehangoló harci teljesítményre sok magyarázat született – ideértve az alacsony morált és a silány vezetést –, a kudarc főleg a katonai doktrína hiányosságainak tudható be. A doktrína ugyanis a nagyon merev oroszoknak még fontosabb, mint a nyugatiaknak.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Négy év telt el azóta, hogy az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. A március 18-i évfordulón érdemes áttekinteni, milyen okok vezettek ehhez a lépéshez, hogyan zajlott az elcsatolás, illetve mi a történtek biztonságpolitikai jelentősége.
A szenátus hírszerzési bizottságának kétpárti jelentése szerint az orosz titkosszolgálatok mind az ötven tagállam választási rendszereit feltérképezték. A titkosszolgálatok szerint továbbra is sérülékeny a rendszer.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez azt jelenti, hogy valójában Oroszország készülhet ilyen jellegű támadásra.
Az amerikaiak ugyanakkor semmilyen konkrét jelét nem látják, hogy Moszkva atomfegyverek bevetését készítené elő.
Az orosz elnök szerint a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal el akarja pusztítani Oroszországot.
A 300 ezerből 82 ezer tartalékost küldtek eddig Ukrajnába.
Első lépésben egy fegyverszünet lehetne reális, de most még az is kizárólag Moszkva érdekeit szolgálná: az oroszok megerősíthetnék pozícióikat a frontvonalakon és a megszállt területeken. Arra, hogy a harcok tartósan abbamaradjanak, éppúgy nem lehetne számítani, mint a politikai rendezés esélyeinek növekedésére.