Max Boot: Az oroszok tankönyv szerint harcolnak, csakhogy a tankönyvük nem erre a háborúra vonatkozik

háború

Max Boot szovjet származású amerikai író, tanácsadó, hadtörténész arról írt a Washington Postban, hogy Oroszország könyv szerint harcol, csakhogy nem a jó könyv szerint. Szerinte ugyanis a lényeg a helyes katonai doktrína: az az intellektuális koncepció, ami a katonai erők kiképzését és felszerelését szabályozza, és ha ezt jól megértik, a csapatoknak jelentős előnyük lesz, de ha félreértik, akár leküzdhetetlen hátrányuk is keletkezhet.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök (b) és Szergej Sojgu védelmi miniszter Vlagyimir Putyin irodájában 2022. február 27-én, amikor még villámháborúnak hitték a hivatalosan csak „különleges katonai műveletnek” nevezett háborújukat
Fotó: ALEXEY NIKOLSKY/AFP

Az Egyesült Államok hadserege nagyon jól értette ezt az 1991-es öbölháború előtt. Az 1982-es AirLand Battle-doktrína előrevetítette a precíziós lőszereket használó légierővel támogatott szárazföldi erők gyors mozgását. Az amerikai hadsereg azt tervezte, hogy így harcolna Európa síkságain a szovjet hadsereg ellen, de a koncepció jól bevált a szovjet fegyverekkel ellátott iraki hadsereg elleni harcra is az Arab-sivatagban. Az eredmény a modern hadtörténelem egyik legegyoldalúbb konfliktusa volt.

Az orosz hadsereg viszont egyáltalán nem boldogul az ukránnal, Max Boot szerint az offenzíva a teljes alkalmatlanságról tanúskodik, és bár a lehangoló harci teljesítményre sok magyarázat született – ideértve az alacsony morált és a silány vezetést –, a kudarc főleg a katonai doktrína hiányosságainak tudható be. A doktrína ugyanis a nagyon merev oroszoknak még fontosabb, mint a nyugatiaknak.

Aktív védelem

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek

Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök

Négy év telt el azóta, hogy az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. A március 18-i évfordulón érdemes áttekinteni, milyen okok vezettek ehhez a lépéshez, hogyan zajlott az elcsatolás, illetve mi a történtek biztonságpolitikai jelentősége.

444.hu
politika

Sokkal nagyobb léptékben próbáltak beavatkozni az oroszok az amerikai elnökválasztásba, mint eddig hittük

A szenátus hírszerzési bizottságának kétpárti jelentése szerint az orosz titkosszolgálatok mind az ötven tagállam választási rendszereit feltérképezték. A titkosszolgálatok szerint továbbra is sérülékeny a rendszer.

Király András
külföld

Ukrajna szerint megalapozatlanok azok az orosz állítások, hogy Kijev radioaktív anyaggal kevert robbanóanyagot vetne be

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez azt jelenti, hogy valójában Oroszország készülhet ilyen jellegű támadásra.

Mészáros Juli
háború

Az amerikai hírszerzés szerint a nukleáris fegyverek bevetésének lehetséges mikéntjéről beszélgettek orosz katonai vezetők október közepén

Az amerikaiak ugyanakkor semmilyen konkrét jelét nem látják, hogy Moszkva atomfegyverek bevetését készítené elő.

Horváth Bence
külföld

Putyin szerint a II. világháború óta a legveszélyesebb évtized előtt áll a világ

Az orosz elnök szerint a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal el akarja pusztítani Oroszországot.

Mészáros Juli
háború

Vége az orosz mozgósításnak, Putyin szerint korrekciókra van szükség a hadseregben

A 300 ezerből 82 ezer tartalékost küldtek eddig Ukrajnába.

Szurovecz Illés
háború

Rácz András: Az azonnali béke nem hozná el az ukránok szenvedésének végét, csak az orosz pozíciókat segítene stabilizálni

Első lépésben egy fegyverszünet lehetne reális, de most még az is kizárólag Moszkva érdekeit szolgálná: az oroszok megerősíthetnék pozícióikat a frontvonalakon és a megszállt területeken. Arra, hogy a harcok tartósan abbamaradjanak, éppúgy nem lehetne számítani, mint a politikai rendezés esélyeinek növekedésére.

Rácz András
háború