Elfogadta az Európai Parlament azt a jogszabályt, amely több nőt ültetne a cégek vezető testületeibe, írja az MTI. Az irányelv szerint 2026 júliusáig a tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatoknak több női vezetőt kell prezentálniuk, a kvótát nem teljesítő vállalatok pedig szankciókra számíthatnak.

A jogszabály kimondja, hogy a nem ügyvezető igazgatói

vezetői pozíciók legalább 40 százalékát, az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát nőknek kell betölteniükegy cégen belül. A javaslat ugyanakkor kiemeli: a kinevezéseknek továbbra is elsősorban a teljesítményen kell alapulnia, amit azzal próbálnak garantálni, hogy a kiválasztási eljárás átláthatóságát is kötelezővé teszik. A vállalatoknak évente egyszer be kell számolniuk a nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületeik nemi összetételéről, amennyiben pedig nem sikerül teljesíteniük a feltételeket, nyilatkozniuk kell arról, hogyan kívánják orvosolni a helyzetet. Ezeket az információkat a weboldalukon is közzé kell tenniük.

A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozásokra nem vonatkozik az irányelv.

A bérdiszkrimináció egyébként jogsértésnek számít az EU-ban, de túl összetett jelenség ahhoz, hogy büntetni lehessen. A nemek közötti bérszakadékot mindig a foglalkoztatottsággal és a betöltött pozíciókkal együtt érdemes nézni: a KSH 2020-ban 15,9, 2021-ben 16,2 százalékos kereseti rést mért, jelenleg pedig közel tizennyolc százalékkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. A szellemi munkát végzők esetében harminc százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi.

A nők helyzetét mérő európai mutató százpontos rendszerében Magyarország ötvenhárom ponttal az utolsó helyen végzett tavaly a politikai, gazdasági és társadalmi szférában. Összpontszámban csak Görögországot előzzük meg.