„A leginkább sürgető ügy ma Ukrajna EU-s finanszírozásának kérdése volt 2023-ra” – mondta kedd délután tartott sajtótájékoztatóján Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke.
Dombrovskis elmondta, október végén az unió vezetői bejelentették, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának 2023-ra, november 9-én pedig a Bizottság 18 milliárd eurós csomagot javasolt.
„Legutóbbi kijevi látogatásomon Zelenszkij elnökkel és az ukrán kormánnyal is tárgyaltam arról, milyen pénzügyi szükségleteik vannak” – folytatta Dombrovskis, hozzátéve, hogy az első részletnek januárban meg kellene érkeznie Ukrajnába.
„Tudjuk, hogy a helyzet rendkívül nehéz. Milliók vannak víz, fűtés és áram nélkül, haladnunk kell. Egy tagállam tiltakozása miatt nem jutottunk ma megállapodásra. A munkát folytatjuk a következő napokban, azzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb megállapodjunk.”
Dombrovskis szerint végül meg fogják találni a megoldást. „Az EU-nak egységet és szolidaritást kell mutatnia, és betartani az Ukrajnának tett ígéreteit” – mondta.
Az alelnök sajtótájékoztatója azért is érdekes, mert azután, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter kedden megvétózta, hogy az EU 18 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtson az Ukrajnának, a magyar kormány kommunikációs offenzívát indított, azzal az „üzenettel”, hogy nem is vétóztak meg semmit.
A magyar lépést ezek szerint nemcsak az európai ügyekkel foglalkozó teljes sajtó (így a 444 mellett többek között a Politico, az Euronews, a Financial Times és a Reuters) hanem az Európai Bizottság is az egyezség megakadályozásának tekinti.
Egyetlen miniszter volt, aki a közös hitel ellen szavazott. A magyar pénzek is lekerültek a napirendről, 1650 milliárd forintot veszthet Magyarország.
A PM közleményben, a külügyminiszter élő szóban, a kormányfő a Twitteren állította, hogy nem vétózta meg a kormány az Ukrajnának szánt EU-s hitelt. Holott pontosan ez történt, a világ összes lapja, hírügynöksége és az ülés összes többi résztvevője erről beszél.