Az ellenzék ellenzékének karrierhírei: Volner János csatlakozik a Külügyminisztériumhoz. A Telex megerősített értesülése szerint a Magyar Gárda szóvivőjeként induló, a Jobbikban alelnöki posztig jutó, majd a Mi Hazánk felé lelépő, aztán saját pártot alapító Volner
külgazdasági attasé lesz Szingapúrban.
Paczolay Mátét, a külügy szóvivője Volner kinevezéséről azt mondta. hogy „a Külügyminisztérium kapuja mindig nyitva állt azok előtt, akik készek a magyar nemzeti érdekért dolgozni és ez a jövőben sem fog változni”.
Volnert korábban a kormánypárti média munkatársai a bokorba is követték lesifotóssal, 2019-re aztán a kormánymédia kedvence lett. Időnként nagy segítséget tett a Fidesznek, például a választási törvény módosításával, volt, hogy besegített a parlamenti kétharmad biztosításához vagy megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, esetleg megtámadta a Fudan ellenes népszavazást. De neki volt köszönhető, hogy egy napon tarthatták a kormány népszavazását és a parlamenti választást. Legutóbb akkor lehetett hallani róla, amikor a saját magáról elnevezett Volner Pártot Huxit Pártra nevezték át.
Nem Volner az egyetlen exjobbikos, akinek Szijjártó Péter lesz a főnöke. Bencsik Jánosról a héten derült ki, hogy torontói főkonzul lesz. Neki is volt saját pártja, a Polgári Válasz, amit azután alapított, miután kilépett a Jobbikból 2020-ban.
A „gyanús pénzügyekkel megvádolt”, „diplomáját gyanús körülmények között megszerző”, „hűtlenkedő” jobbikosból egyik pillanatról a másikra a Fidesz-média megbecsült, állandó vendége lett, a Mi Hazánk Mozgalom pedig az „ellenzék ellenzéke”.
50 helyett 71 egyéni jelölt kellene a listaállításhoz.
Ritter Imre, Volner János és Fülöp Erik támogatta, hogy alapítványi kézbe kerüljön a közvagyon.
A Fidesszel szavazó képviselő ezzel elintézheti, hogy minél később kezdődjön az aláírásgyűjtés.
Egyben nehezítené az aláírásgyűjtést és szűkítené a jogorvoslati határidőket.
De barátok az alapítók, így sima ügynek ígérkezik.