Miért nem lesz Scooter a Lánchídon?

podcast
Az Erzsébet híd építése 1901-ben.

Nem ez volt 2022 legnagyobb botránya, de viszonylag sokan csodálkoztak a 94. BH-t hallgatva, hogyan nem vettem észre egy új hidat a lakásomtól 500 méterre, amit ráadásul naponta látok. Vagy – mondjuk úgy – benne van a látómezőmben. Még a Borízű Hang törzshallgatója, Dr. Vigh Attila is írt, hogy sajnálja, hogy nem hagyott bennem mélyebb nyomokat, mert ő tervezte, és adott esetben szívesen áll rendelkezésre, ha szeretnék beszélgetni a Láthatatlan Hídról, amelyet sokan az elszállt költségek miatt egyébként Swarovski-hídként emlegetnek.

A beszélgetésben kiderül, hogy a magyar hídépítésben még mindig nem terveznek a vízi élővilággal, tehát nem kalkulálnak a kérészekkel, de pszichológust se vonnak be a tervezésbe, hogy megelőzzék az olyan tragédiákat, mint a veszprémi viadukthoz kötődő öngyilkosságok.

A Lánchídból lehetne gyalogos hidat csinálni, csak ahhoz nagyon meg kéne erősíteni, mert a szabvány szerint gyalogosokból nagyobb tömeget kell kibírnia a hidaknak, mint kőszállító teherautókból. Továbbá a mutyi-alapon tervezett, elhelyezett és épített hidak története a Lánchíddal kezdődik, és a legnagyobb nemzetközi hídépítő sztár, Santiago Calatrava is az uniós kohéziós pénzek beáramlásának köszönhette karrierjét. A Szabadság-híd a BME óraadójának egyik kedvence, és az Árpád-híd őt is a szomorú, csóró Kádár-korszakra emlékezteti.

És persze igen: kéne még gyalogos híd a Dunára...

Dr. Vigh Attila a stúdióban.
Fotó: Winkler Róbert/444

Hang a paywall után:

Csatlakozz a Körhöz, hogy hozzáférj minden műsorunkhoz!

Ennek a műsornak az eléréséhez Közösség vagy Belső kör csomagra lesz szükséged. Légy része közösségünknek!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek