Csökken a magyarországi nagyvárosok népessége

Sajtótájékoztatón mutatott be újabb részleteket a tavaly őszi népszámlálás eredményeiből a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálás idején némi vihart kavart, hogy milyen sok kérdés vonatkozott az állampolgárok lakhatási körülményeire, ingatlanvagyonára. Ma éppen ezeket az adatokat ismertették részletesebben.

Azt már korábban ismertették, hogy a népesség az előző, 2011-es népszámláláshoz képest 3,4 százalékkal csökkent, és már csupán 9,6 millió fő. Most az is kiderült, hogy a népességszám csökkenése területileg változatosan ment végbe: míg a nagyvárosok népessége csökkent, vonzáskörzetüké nőtt. Ahogy nőtt az északnyugati országrészben és a Balaton környékén is, de összességében a települések többségét népességfogyás jellemezte.

1,4 millió gyermekkorú magyar él az országban, arányaiban ugyanannyi, mint 2011-ben. A gyermekek aránya az északkeleti és a délnyugati országrészben, valamint Budapest agglomerációjában magasabb az átlagnál.

Az időskorúak száma már kétmillióhoz közelít, vagyis egyre idősödő az ország korszerkezete. A legtöbb idős ember a fővárosban, a Balaton környékén, valamint az aprófalvakban él.

A lakásállomány dinamikusan növekszik, 2011-hez képest 4,3 százalékkal, 190 ezerrel lett több lakás, ezek átlagos mérete négy négyzetméterrel 82 négyzetméterre nőtt. A lakásokat arányaiban kevesebben lakják, száz lakásra 2022-ben 237 lakó jut, 2011-ben még 248 lakó jutott.

A népszámlálást tavaly teljesen digitális formában végezték, ez elvben az eredmények feldolgozását is gyorsítja. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke szerint így akár már szeptemberre feldolgozhatják a népszámlálás során gyűjtött 1,8 milliárdnyi adatot. (Via MTI)