Prigozsin a hadsereg főtisztjeinek szolidaritására számított, ez részben be is jött, de nem volt elég a lázadás sikeréhez

háború

Az ütés, amit a Wagner csoport „igazságmenete” bevitt a Putyin-rezsimnek, akkora sokkot jelenthet, mint a Kreml tavalyi döntése az Ukrajna elleni háború elindításáról – állítja Mihail Komin a Carnegie Endowment honlapján megjelent elemzésében. A politológus szerint a felkelés egyik legizgalmasabb jelensége az volt, hogy a reguláris haderő semmilyen ellenállást nem mutatott június 23-áról 24-ére virradó éjszaka, amikor a wagneresek bevették Rosztovot.

Hogy a szóban forgó sokk mekkora, és milyen mértékben tépázza meg az elnök népszerűségét, illetve a rezsim stabilitását, azt néhány nappal az események után természetesen még nem tudni. Különböző elemzők egymással teljesen ellentétes következtetésre jutnak – vannak, akik Vlagyimir Putyin végóráit emlegetik, mások szerint a történtek meg is erősíthették őt –, ám az biztos, hogy az utóbbi hónapokban önmagát népszerű hadvezérré építő Jevgenyij Prigozsin kiszállt a játszmából. Közben azt talán el is lehet hinni neki, hogy törekvései nem az elnök kiiktatására, hanem ahogyan mondta, „csak” a védelmi minisztérium és a fegyveres erők vezérkarának a lefejezésére irányultak. Innen nézve a vállalkozás – úgy néz ki – teljes kudarcba torkollott, Szergej Sojgu miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök a helyükön maradhattak, a Fehéroroszországba „száműzött” Prigozsin az életén kívül valószínűleg mindent elveszített. Igen ám, csakhogy a lehetséges következmények ennél szerteágazóbbak.

Mégis: mit gondolt Prigozsin?

Az ismert fejlemények tükrében nyilván kérdéses, hogy volt-e esélye Prigozsinnak a sikerre, és hogy mire alapozta nagyratörő terveit. Komin szerint az események sorozata azt mutatja, számított a hadsereg és az erőszakszervezetek főtisztjeinek a szolidaritására, és ez részben be is jött. Rosztovig és Rosztovban mindenképpen. A délkeleti katonai körzet központjának – ahonnan a teljes ukrajnai inváziót irányítják – elvileg a leginkább védett városnak kellett volna lennie Oroszországban. Ehhez képest kiderült, hogy a Wagner órák alatt – ostrom és vér nélkül –, néhány ezer harcossal át tudta venni a milliós lélekszámú település irányítását, kvázi foglyul ejtve ott tartózkodó tábornokokat is, köztük Vlagyimir Alekszejevet, a vezérkari főnök helyettesét és Junusz-Bek Jevkurov miniszterhelyettest.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek

Ivan Krasztev: Az orosz propaganda odafigyelt, hogy Zsukov marsall után ne kreáljon újabb népszerű hadvezért, de Prigozsinnak sikerült magát egész jól felépítenie

Putyin valamikor úgyis meg fog halni, a rendszere után mindenképpen káosz jön, a háború lehetőséget adott, hogy felkészüljünk erre. Erről Timothy Snyder amerikai történész beszélt, aki Ivan Krasztev bolgár politológussal elemezte az eseményeket a Prigozsin-féle lázadás hétvégéje után egy bécsi rendezvényen.

Herczeg Márk
háború

Két nap után előkerült Prigozsin, azt állítja, nem akartak rendszerváltást

A zsoldosvezér azt mondja, csak tüntetni akartak, sajnálja, hogy le kellett szedniük pár orosz helikoptert.

Czinkóczi Sándor
háború

Mariupol mészárosa felel ezentúl az orosz hadsereg ellátásáért

Vlagyimir Putyin váltott, az eddigi logisztikai főnököt, Dmitrij Bulgakovot menesztette.

Csurgó Dénes
külföld

Leváltották a mariupoli mészárosként hírhedtté vált miniszterhelyettest

Mihail Mizincev tábornok szeptember óta a logisztikáért felelt az orosz védelmi minisztériumban.

Czinkóczi Sándor
háború

Valerij Geraszimov az ukrajnai orosz invázió új parancsnoka

A háborút eddig irányító Szergej Szurovikint Geraszimov helyettesévé nevezték ki.

Herczeg Márk
háború

Putyin medveűző testőre kormányzó lett

Herczeg Márk
külföld