Az ország, ami törvényt hozott a saját jövője ellen
2023. július negyedikén a magyar parlament 136 igen, 58 nem szavazat mellett elfogadta a „pedagógusok új életpályájáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat a köznyelvbe státusztörvény néven került be, a kritikusabbak bosszútörvénynek nevezik, tartalmának lényegét viszont talán ennél is pontosabban meg lehet fogalmazni.
Olyan törvényről van szó, aminek hatására pedagógusok sora hagyja el a pályát, akik pedig maradnak, az eddiginél is kevésbé szabadon, még inkább lehajtott fejjel kényszerülnek majd dolgozni. Figyelembe véve, hogy mi a tanárok szerepe egy társadalomban, nehéz más következtetést levonni, mint hogy a magyar országgyűlés itt Magyarország jövője ellen fogadott el törvényt. Az állampolgárok ügyeinek képviseletével megbízott honatyák pedig ezzel pontosan tisztában voltak, amikor megnyomták az igen gombot.
A törvény részleteiről sok vita zajlott az elmúlt hetekben - a parlamentben egy alkalommal 18 órán keresztül -, a legfontosabb tudnivaló mégis az: a kiemelt figyelemmel kísért oktatásügyi törvény nem az oktatásügy évtizedes problémáira reagál, nem azokat akarja megoldani.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Elfogadták a státusztörvényt
Hónapokon át tartó tiltakozások, könnygáz, álegyeztetések és felmondások övezték a státusztörvényt, ami csak tovább mélyíti az oktatási válságot.
„Nem várom meg azt, hogy a munkáját gyűlölő, meghasonult emberként foglalkozzak gyerekekkel” – felmondó tanárok történeteiből válogattunk
Van, aki úgy érzi, hogy utálják, akár egy BKV-ellenőrt, mások nem tudnak megélni.
18 órán keresztül vitáztak a státusztörvényről a parlamentben
Szombat reggel ért véget a péntek délután indult vita. A végén a Belügyminisztériumot képviselő egészségügyi államtitkár megállapította: jelentős érv nem hangzott el a másik oldalról.
Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat
Tóth Viktor a 444-nek mesélt a döntéséről. „Most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?”
Diákok olyan tüntetést hoztak össze, amire az ellenzéki pártok képtelenek voltak a választások óta
Hangosak voltak, nagyon elegük van, és nemcsak magukért, hanem a tanáraikért és a jövő oktatásáért is kiálltak.
Tisztelet a bátraknak!
Ennyi ember ilyen sokat kockáztatva még soha nem állt ki az állami elnyomás ellen a rendszerváltás óta, mint most a tanárok sokasága teszi.
„Még egyszer ne fújják le a gyerekeket előbb, mint engem” - két magyar pedagógus útja a könnygázig
Megfogadtam, hogy ott leszek a gyerekek és a rendőrsorfal között - mondja Simkó Edit, aki tavaly a saját iskolájában az egyedüliként vállalta a polgári engedetlenséget, most pedig ott van a tüntetések első sorában. Pfeiffer Norbert a Karinthy Gimnázium megbecsült biológiatanára volt, most kordont bont a Karmelita előtt, és neheztel azokra, akik csendben vannak.
