Finnország és Svédország 2022. május 15-én, illetve 16-án nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A két skandináv ország a napóleoni korszak óta hagyományosan semleges védelmi politikát folytat, az orosz inváziós kísérlet viszont ráébresztette vezetőit arra, hogy történelmi léptékű döntésekre van szükség.
Svédország a döntésével párhuzamosan egyértelműen jelezte: nem kíván sem NATO-bázisokat, sem atomfegyvereket telepíteni az országba, és ennek hallatán még Vlagyimir Putyin is elfogadhatónak nevezte a katonai szövetség északi bővítését, amit a tagállamok is majdnem egyöntetű támogatással fogadtak. De csak majdnem, Törökország ugyanis 2022. május 18-án jelezte: blokkolja Finnország és Svédország csatlakozási kérelmének befogadását.
Erdoğan elnök már május végén magyarázatot adott álláspontjára: Törökország szerint a két észak-európai ország támogatja a török kormány által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a szíriai kurd milíciát, a Népvédelmi Erőket (YPG). Az elnök, aki épp választásra készült, meglátta a lehetőséget, és nyomban alkudozni kezdett: 33 terroristának minősített ember kiadását kérte Stockholmtól és Helsinkitől. A török kormány a számot később 73-ra emelte.
A többi NATO-tagországhoz hasonlóan 2022. július közepén - vagyis majdnem napra pontosan egy éve - a magyar kormány is benyújtotta az országgyűlésnek azt a két törvényjavaslatot, ami megadta volna Svédországnak és Finnországnak a parlamenti támogatást a csatlakozáshoz, de októberre kiderült, hogy ezeket nem vették tárgysorozatba. A tematizálásban mindig jeleskedő Fidesz sokáig nem tematizálta a döntést – olyannyira nem, hogy az MSZP kezdett elsőként mozgolódni a pályán: a szocialisták sürgették, hogy az országgyűlés vegye napirendre a témát, majd kérdéssel fordultak a kormányhoz, hogy vajon a Gazprom miatt késleltetik-e az ügyet.
Október végén ismét megpróbálta napirendre tűzni a kérdést az MSZP, de Kövér László házelnök nem hagyta magát. Novemberben még kétszer leszavazta a Fidesz, hogy napirendre vegye az Országgyűlés a ratifikáció kérdését, de Gulyás Gergely egy kormányinfón mindenkit megnyugtatott, nem Magyarország fogja utoljára elbírálni a kérelmeket. Ekkor már a V4-ek is sürgették Orbánt, hogy legyen kedves és ratifikálja a kérelmeket.
A miniszterelnök végül november végén bejelentette, hogy a következő parlamenti ülésszak elején szavaznak a csatlakozási kérelmekről. A finn külügyminiszter ezekben a napokban szintén úgy nyilatkozott, hogy ígéretet kapott Magyarországtól arra, hogy februárban megszavazza a magyar országgyűlés a kérelmeket. De mint kiderült, a magyar kormány és annak vezetője sem mondott igazat.
Törökország és Svédország között valódi diplomáciai konfliktus bontakozott ki, miután Stockholm nem akart kiadni egy török újságírót, aki az ankarai kívánságlistán szerepelt. Januárban Erdoğan már 130 ember kiadatását kérte egyedül Svédországtól, a stockholmi Korán-égetés után pedig úgy tűnt, teljesen befagy a török-svéd front. Az erőt mutatni igyekvő Erdoğan diplomáciai kötekedése egyértelmű kampánycélokat is szolgált, így valószínűnek látszott, hogy hónapokig nem lesz még megállapodás.
De a török kormány követelései ténylegesek és egyértelműek voltak. Hogy a magyarok mit akartak, senki sem tudta. Nem is árulták el.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Több mint kétszáz év után adják fel semlegességüket.
A svédek eleve arról beszéltek, hogy nem akarnak sem bázisokat, sem telepített atomfegyvereket.
A török elnök 30 „terrorista” kiadatását kéri.
Amíg Recep Tayyip Erdogan a Török Köztársaság elnöke, addig ez így is lesz, mondta Recep Tayyip Erdogan, a Török Köztársaság elnöke.
Nem megy olyan könnyen ez a NATO-csatlakozás.
További lépésekről állapodtak meg.
Az MSZP a Parlament keddi ülésnapjának napirendjére vette volna a két javaslatot, de a változtatást Kövér László elutasította, a nyílt szavazást pedig a kormánypárti többség leszavazta.
A parlament üléstervébe kedden bekerült a svéd és finn csatlakozási kérelem elfogadása, de a halogatást számon kérő MSZP-s kérdésekre nem érkezett válasz.
Kövér azt mondta, attól tart, hogy az MSZP frakcióvezetője szándékosan hagyja figyelmen kívül a házszabályt, hogy házelnökként ne tehessen mást, mint hogy visszautasítja a kezdeményezést.
Már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta a kérelmeket.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint ez kulcsfontosságú a régió számára.
Idén már nem.
Szijjártó a NATO-találkozón azt mondta, a kormány már beterjesztette a Parlamentnek a csatlakozási kérelmek ratifikációját, de most az Európai Bizottság kért törvényjavaslataival vannak elfoglalva.
Többek között azért, mert az újságíró ellen felhozott vádak nem számítanak Svédországban bűncselekménynek.
A török elnök elégedetlen az eddigi svéd lépésekkel, de szerinte Európa más országaiban sem tesznek eleget a terrorizmus visszaszorításáért.
Egy szombati stockholmi tüntetés okoz feszültséget épp Törökország és Svédország között.
Egyre távolabb a svéd NATO-csatlakozás.
800 év után végre ez is rendeződött.
Többen felemlegették a régi sérelmeket.
Mindezek ellenére nem tűnik úgy, hogy a miniszterelnököt nagyon megrendítette volna a szokatlan megosztottság.
Erről is szó lesz a magyar és svéd parlamenti delegációk találkozóján, amire a külügyminiszter szerint egy-két héten belül sor kerülhet.
Az ellenzék szégyentelen időhúzással vádolja a kormányt, a fideszes Németh Zsolt szerint a ratifikáció kötelesség. Csak a Mi Hazánk vétózna.
A svéd-finn csatlakozásról szóló szavazást eredetileg a jövő héten tartották volna, de be kell várni a tárgyalódelegációt.
Március végére csúszik a bővítésről szóló szavazás.
"Támogatjuk Svédország NATO-tagságát" - jelentette ki a svéd parlament delegációjával folytatott egyeztetések után.
Tobias Billström fogadta Hende Csabáékat.
Recep Tayyip Erdogan támogatja a finnek tagságát.
A Fidesz vagy a kormány, vagy mindkettő arra vár, hogy a svédek álljanak elő valamivel, amivel meglágyítják a magyar parlamenti többség szívét. De nem mondják meg, hogy mivel, mert az zsarolásnak tűnne.
Mire valók a svéd rendvédelmi szervek? - kérdezte a frissen megválasztott török elnök.
Telefonon beszélt a török elnökkel, és gratulált neki, amiért megnyerte a török választás első fordulóját.
A magyar miniszterelnök szerint az ukránok nem nyerhetnek a harcmezőn. A svédekkel borzalmas a politikai kapcsolat. Csetbot-üzemmódba kapcsolt a katari gazdasági fórumon.
A lap szerint a Fidesz-frakció már rábólintott volna a csatlakozás ratifikálására.
Erdogan elnök szerint a svédek még nem tettek eleget azért, hogy megváltozzon a török álláspont.
A jövő heti rendkívüli ülésnapokon nem fognak szavazni a kérdésről.
Ha a török jóváhagyják a svédek csatlakozását, mi sem késleltetjük azt.
Nem fenyegetné a török elnököt a vadászgépekkel, hanem eladná neki azokat.
Ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette be.
Kicsit beszólt Szijjártó Péternek is.
Nem kötik menetrendhez Ukrajna NATO-csatlakozását, közölte. Erről amúgy természetesen szó se volt, lévén Ukrajna éppen nyílt végű fegyveres konfliktusban áll Oroszországgal.