A múlt héten jelent meg az Európai Bizottság jelentése, amely szerint Magyarországon az elmúlt egy évben nagyon kevés előrelépés történt a jogállamiság megerősítéséért. Annak ellenére látta így a bizottság, hogy az Orbán-kormány nemrég elképesztően karakteridegen dolgot tett, csak hogy eleget tegyen a bizottság kívánalmainak: keresztülvitt egy olyan igazságügyi reformcsomagot, amivel lényegében a saját, bírói függetlenséget évekig szűkíteni akaró kezére csapott. Viszont a reformot a kormány és a Kúria vezetése is látványosan utálja.
A Newsroom legújabb adásában arról lesz szó, hogy fenyegette és fenyegeti a bíróságok függetlenségét a kormány, miről is szólnak a törvények, amiket a fideszes többség orrbefogva elfogadott a jogállamiság védelmében, és mennyire védik tényleg a kormánytól a jogállamiságot ezek a lépések? Ezekről a kérdésekről Farkas Erikával, a Magyar Helsinki Bizottság szakértőjével és Miklósi Gáborral, a 444.hu újságírójával beszélgetünk.
Az igazságügyi reformról mindenképp érdemes elolvasni Miklósi Gábor cikkét a Kúria elnökének hozzáállásáról, az új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence véleményéről, illetve és az OBH és a Kúria vezetőjének csörtéjéről. Ajánlom még ezenkívül Gábor interjúját Matusik Tamással, az Országos Bírói Tanács elnökével. A Magyar Helsinki Bizottság pedig a Kúriai kinevezések körüli problémákról írt blogbejegyzést a 444 felületén.
A Pozitív adásait és a 444 többi podcastját megtalálhatod a Spotifyon, a Google Podcast, az Apple Podcast és az Amazon Audible szolgáltatás oldalán is.
A leendő igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány kész belenyúlni a törvényekbe, ha „a jogkereső magyar embereknek” nem tetsző ítéletek születnek. A várható új balhé az Igazságügyi Bizottság ellenzéki tagjait is hidegen hagyta.
A bírák kirendeléséről szóló szabályokban kódolva van a visszaélés lehetősége. Ezt kihasználva a Kúrián a törvényes kereteken túlmutató kirendelési gyakorlat alakult ki. A Magyar Helsinki Bizottság kutatása bemutatja, hogy az önkényes kirendelési gyakorlat mennyiben veszélyezteti a bíráskodás függetlenségét.
2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.
Az OBH elnöke felhánytorgatta a kamuelszámolásokat és a hat új Skoda Superb beszerzését, a Kúria elnöke szerint viszont a forráselvonás bosszú a Kúrián és a Kúriához lojális bíróságokon, az igazságügyi reform rendelkezései pedig szinte végrehajthatatlanok.
Varga Zs. András szerint az idegen érdek által kikényszerített igazságügyi rendszer nem stabil és nem fog tudni működni, mert valakik szándékosan ilyenre formálták. A vitákat zárt ajtók mögött tartaná, mert az emberek emelkedettséget várnak a bíróktól, nem veszekedést, és a Kúriának inkább nem lesz új elnökhelyettese, mint hogy az OBT-nek tetsző jelöltet találjon.
Intenzív időszakban vagyunk, de lehet-e már látni az irányt? Halpern Lászlóval beszélgettünk sok minden más mellett az új kormány mozgásteréről, az euróbevezetés lehetőségéről és arról, hogy muszáj lesz kicsit kijózanítani az embereket.
Gyász: már sosem lesz bajnok a Felcsút. Állami pénzek kampányra, politikusseggekre utazó, kilógó nyelvű művészek, reklámszakemberek satöbbik. Az MSZP Fürjes Balázsa.
Gyász: már sosem lesz bajnok a Felcsút. Állami pénzek kampányra, politikusseggekre utazó, kilógó nyelvű művészek, reklámszakemberek satöbbik. Az MSZP Fürjes Balázsa.
Kínai néni és a mesterséges intelligencia. A rendszerváltás fideszes győztesei. Tolvajok, bűnözők, kollaboránsok és kezelésük. Hangyák, csigák, kecskebékák. Mikor lesz olcsóbb a futócipő a magyar boltokban, mint Nyugaton?
Kínai néni és a mesterséges intelligencia. A rendszerváltás fideszes győztesei. Tolvajok, bűnözők, kollaboránsok és kezelésük. Hangyák, csigák, kecskebékák. Mikor lesz olcsóbb a futócipő a magyar boltokban, mint Nyugaton?