Horthy, mohácsi vész, tatárjárás - a Fidesznek egyikről sincs testületi álláspontja

belföld

Hétfőn lesz harminc éve, hogy szülőfalujában, Kenderesen újratemették Horthy Miklóst, a magyar történelem egyik vitatott alakját, Magyarország két világháború közötti kormányzóját.

1993-ban a temetés megítélését illetően az ország két szélsőség között mozgott: voltak, akik az első világháború utáni konszolidáció, az ország megerősödésének jelképét látták benne. Örültek a Portugáliában 1958-ban meghalt kormányzó hamvainak hazahozatalának, több tízezren a temetésre is elmentek. Mások Horthyt a magyar fasizmus képviselőjének tartották, akinek személyes szerepe van a második világháborúban a zsidók ellen elkövetett rémtettekben, a világháborús katasztrófában, ami végül az ország szovjet uralom alá kerüléséhez vezetett.

Lehet-e magánember egy miniszter?

A történész Antall József vezette jobboldali kormánytól nem állt távol némi, a két világháború közötti időszakért érzett nosztalgia. Ezzel együtt hivatalosan nem képviseltették magukat a temetésen - a kormányszóvivő szerint sem tiltó, sem elrendelő határozatot nem hoztak -, de mégis országos felháborodás lett abból, hogy szigorúan magánemberként miniszterek sora ment el Kenderesre. Az ekkor már nagybeteg Antall nem volt ott, néhány nappal később hivatalában fogadta a Horthy család két tagját, Horthy Miklós menyét, Horthy Istvánnét, Edelsheim-Gyulai Ilonát és az ő fiát, ifjabb Horthy Istvánt. Elment viszont a temetésre Boross Péter belügy-, Für Lajos honvédelmi, Balsai István igazságügy-, Surján László népjóléti, Szabó Tamás privatizációs, Kiss Gyula munkaügyi, Nagy Ferenc József kárpótlásért felelős tárca nélküli miniszter.

Surján László népjóléti miniszter Kenderesen

Korabeli viccek tárgya volt az, hogyan lehet magánember egy miniszter, szét lehet-e egyáltalán választani a kettőt, mi mindent lehet elkövetni magánemberként, amit miniszterként nem?

Horthy, mohácsi vész, tatárjárás - a Fidesznek mindegy

Igen, a rendszerváltás utáni történetekben a legszórakoztatóbb dolgok közé tartozik, hogy mit mondott az akkor hét százalékos kis ellenzéki liberális párt, a Fidesz, és mit mond ugyanerről a mai jobboldali, populista Fidesz? Nos, talán meglepő, de ami Horthy személyét illeti, a tartózkodás a legjellemzőbb akkor is és most is.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!